Bibliai versek erről: Arphaxad

Hol van Hamáth királya és Arphádnak királya, Sefarvaim városának királya, Héna és Ivva?

Hol van Hámát királya, Arphád királya és Sefárvaim város királya? Héna és Hivva?

És éle Sém, minekutánna nemzette Arpaksádot, ötszáz esztendeig és nemze fiakat és leányokat.

Sém fiai: Élám, Assur, Arpaksád, Lúd és Arám.

Arpaksád pedig nemzé Séláht és Séláh nemzé Hébert.

Ez a Sém nemzetsége: Sém száz esztendős korában nemzé Arpaksádot, két esztendővel az özönvíz után.

Arvadeust, Czemareust és Hamatheust.

Arpaksád pedig nemzé Séláht, Séláh pedig Hébert.

A Hebron neve pedig annakelőtte Kirjáth-Arba volt; a ki a legnagyobb ember volt az Anákok között. A föld pedig megnyugodott a harcztól.

Arpaksád pedig harminczöt esztendős vala, és nemzé Séláht.

Hésednek fia Arúbotban, ő hozzá tartozott Szókó és Héfer egész földe.

Gérát, Sefufánt és Hurámot.

Sémnek fiai: Élám és Assur, Arpaksád, Lúd, Arám, Úcz, Húl, Gether és Mesek.

És a patakok folyásáról, a mely Ar város felé hajol és Moáb határára dűl.

És megépíték a Gád fiai Dibont, Ataróthot, Aroért,

Hallott pedig a Kananeus, Arad királya (ez pedig dél felől lakozik vala a Kanaán földén) Izráel fiainak jövetele felől.

Abimélek pedig elméne ő hozzá Gérárból és Akhuzzáth az ő barátja, meg Pikhól az ő hadvezére.

A kik Aroerben, a kik Sifmótban és a kik Estemoában laknak;

És elindulának Hór-Hagidgádból, és tábort ütének Jotbathában.

Jéter fiai: Jéfunné, Pispa és Ara.

Elthólád, Keszil és Hormah;

És lőn az ő határuk Aróertől fogva, a mely az Arnon folyó partján van, úgy a város, a mely a völgy közepette van, mint az egész sík föld Medeba mellett;

Gébernek fia, Rámóth Gileádban: övé valának Jáirnak, a Manasse fiának falui, melyek Gileádban valának; az övé volt az Argób tartománya, mely Básánban vala, hatvan nagy város kőfallal és érczzárakkal megerősítve.

A Gómer fiai pedig: Askhenáz, Rifáth és Tógármah.

Ezek pedig családfőik és nemzetségi eredetök azoknak, a kik feljövének velem Artaxerxes uralkodásakor Babilóniából:

Mikor pedig meghallá Bálák, hogy jön Bálám, kiméne elébe Moábnak egyik városába, a mely az Arnon vidékén, a határ szélén vala.

Arvad fiai és sereged voltak kőfalaidon köröskörül, és kemény vitézek voltak tornyaidban; paizsaikat felfüggesztették kőfalaidon köröskörül, mik tökéletessé tették szépségedet.

És Jahcza, Kedemót és Méfaát;

Mostan azért Tattenai folyóvizen túli helytartó, Sethar-bóznai és társaik, és az Afarsakeusok, a kik a folyóvizen túl laknak, távol legyetek onnan!

És találtaték Akhméta várában, a mely Média tartományában van, egy tekercs, melyre emlékezetül ez vala írva:

Saalabbin, Ajjálon és Jithla;

Khédorlaomerrel, Élám királyával, és Thidállal, Gójim királyával, Amráfellel, Sineár királyával, és Ariókhkal, Elászár királyával: négy király öt ellen.

Külde azért Adonisédek, Jeruzsálemnek királya Hohámhoz, Hebronnak királyához és Pireámhoz Jármutnak királyához és Jáfiához, Lákisnak királyához és Debirhez, Eglonnak királyához, mondván:

Zebádia, Arád, Ader.

És lőn az ő határuk: Helkath, Háli, Beten és Aksáf;

Hol vannak Hámátnak és Arphádnak istenei? Hol Sefárvaimnak, Hénának és Hivvának istenei? És Samariát is megszabadították-é az én kezemből?

A Gómer fiai pedig: Askhenáz, Rifáth, és Tógármah.

És Jókim és Kozeba lakosai, és Joás és Saráf, a kik Moáb urai voltak, és Jásubi, Léhem. De ezek már régi dolgok.

Porátát, Adáliát és Aridátát.

Ez Kajnáné, ez Arfaksádé, ez Semé, ez Noéé, ez Lámekhé,