Bibliai versek erről: Disgust

A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.

Mert minden asztal telve undok okádással, úgy hogy hely sincs a nélkül.

Most pedig vessétek el magatoktól ti is mindazokat; haragot, fölgerjedést, gonoszságot és szátokból a káromkodást és gyalázatos beszédet.

Rútságot hányatok rád, és gyalázattal illetlek téged, és olyanná teszlek, mint a kit csudálnak.

A mik pedig a szájból jőnek ki, a szívből származnak, és azok fertőztetik meg az embert.

És eloszlatlak téged a pogányok közé, és szétszórlak a tartományokba, s véget vetek tisztátalanságodnak.

Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.

A te tisztátalanságodban fajtalanság van, mivelhogy tisztogattalak, de meg nem tisztultál, azért tisztátalanságodból többé meg nem tisztulsz, míg meg nem nyugotom haragomat rajtad.

Kik erkölcsi érzés nélkül, önmagukat a bujálkodásra adták, minden tisztátalanságnak nagy nyereséggel való cselekedésére.

Minden tiszta a tisztáknak: de a megfertőztetetteknek és hitetleneknek semmi sem tiszta; hanem megfertőztetett azoknak mind elméjök, mind lelkiismeretök.

Ezek fertőztetik meg az embert; de a mosdatlan kézzel való evés nem fertőzteti meg az embert.

Nem vetem a szemem hiábavaló dologra; a pártoskodók cselekedetét gyűlölöm: nincs köze hozzám.

Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.

Testem férgekkel van fedve és a pornak piszokjával; bőröm összehúzódik és meggennyed.

Mind ezek a gonoszságok belőlről jőnek ki, és megfertőztetik az embert.

Látja ezt a gonosz és dühöng; fogait csikorgatja és eleped; a gonoszok kivánsága semmivé lesz.

Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.

Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.

Vesd el tőled a száj hamisságát, és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól.

Mert nem olyan Isten vagy te, a ki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik tenálad gonosz.

Nem az fertőzteti meg az embert, a mi a szájon bemegy, hanem a mi kijön a szájból, az fertőzteti meg az embert.

Monda továbbá: A mi az emberből jő ki, az fertőzteti meg az embert.

És a hitetlenek olyanok, mint egy háborgó tenger, a mely nem nyughatik, és a melynek vize iszapot és sárt hány ki.

Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!

Ha gyaláztatunk, könyörgünk: szinte a világ szemetjévé lettünk, mindeneknek söpredékévé egész mostanig.

Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.

Mennyivel kevésbé a halandó, a ki féreg, és az embernek fia, a ki hernyó.

És ha megszabadította az igaz Lótot, a ki az istenteleneknek fajtalanságban való forgolódása miatt elfáradt;

Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.

Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?

Monda pedig az Úr néki: Ti farizeusok jóllehet a pohárnak és tálnak külső részét megtisztítjátok; de a belsőtök rakva ragadománynyal és gonoszsággal.

Útálnak engem, messze távoznak tőlem, és nem átalanak pökdösni előttem.

És rakásokba gyűjték azokat össze és a föld megbüszhödék.

Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.

Ki adhat tisztát a tisztátalanból? Senki.

Mert ő jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra!

Vigyázván arra, hogy az Isten kegyelmétől senki el ne szakadjon; nehogy a keserűségnek bármely gyökere, fölnevekedvén, megzavarjon, és ez által sokan megfertőztettessenek.

Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk! Mert igen elteltünk gyalázattal.

Nincs semmi az emberen kívülvaló, a mi bemenvén ő belé, megfertőztethetné őt; hanem a mik belőle jőnek ki, azok fertőztetik meg az embert.

Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.