Bibliai versek erről: Eber

Héber pedig harmincznégy esztendős vala és nemzé Péleget.

Arpaksád pedig nemzé Séláht és Séláh nemzé Hébert.

És általmenénk a mi atyánkfiai között, az Ézsaú fiai között, a kik lakoznak vala Szeirben, a síkság útján Eláthtól és Éczjon-Gebertől fogva. Azután megfordulánk és általmenénk a Moáb pusztájának útjára.

És elindulának Abronából, és tábort ütének Eczjon-Geberben.

Sémnek is lettek gyermekei; a ki Héber minden fiainak atyja, Jáfetnek testvérbátyja vala.

Arpaksád pedig nemzé Séláht, Séláh pedig Hébert.

És Kittim partjairól hajók jőnek, és nyomorgatják Assúrt, nyomorgatják Ébert is, és ez is mindenestől elvész.

Elpaál fiai: Eber, Miseám és Sémer; ez építé Onót és Lódot és ennek mezővárosait.

Ségub pedig nemzé Jáirt, kinek huszonhárom városa vala a Gileád földén.

Eczernek fiai ezek: Bilhán, Zahaván, Hakán.

Letelepedék tehát Ézsaú a Széir hegyén. Ézsaú pedig az Edóm.

Jispán, Eber, Eliel,

És a Midián fiai: Éfah, Héfer, Hánok, Abida és Eldáh. Mindezek a Keturáh fiai.

Azuba meghala, és Káleb vevé magának feleségül Efratát, és ez szülé néki Húrt.

Zebulon fiai pedig: Szered, Élon, Jákhleél.

Hadakozának a Hágárénusok ellen, Jétúr, Náfis és Nódáb ellen.

Ez Ézsaúnak (azaz Edómnak) nemzetsége.

De Hér, Júdának elsőszülött fia gonosz vala az Úr szemei előtt, és megölé őt az Úr.

Zabád nemzé Eflált; Eflál nemzé Obedet;

Eliézer fiai voltak: Rehábia a fő. Eliézernek nem volt több fia; de a Rehábia fiai igen megsokasodtak vala.

Benjámin fiai pedig: Bela, Bekher, Asbél, Géra, Nahamán, Ekhi, Rós, Muppim, Khuppim és Ard.

Zebulonból Eliáb, Hélonnak fia.

Hébernek is lett két fia, az egyiknek neve Péleg, mivelhogy az ő idejében osztatott el a föld; testvérének neve pedig Joktán.

S Midiánnak fiai: Éfah, Éfer, Hánok, Abida és Eldaah: Mind ezek Ketúráhnak fiai.

És az fogada méhében és szűle fiat, és nevezé nevét Hérnek.

Ez Ézsaúnak az Edomiták atyjának nemzetsége a Széir hegyen.

Ézsaunak fiai: Elifáz, Réhuél, Jéhus, Jahlám és Korakh.

És éle Séláh, minekutánna nemzé Hébert, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

Azután külde Jákób követeket maga előtt Ézsaúhoz az ő bátyjához, Széir földébe, Edóm mezőségébe,

Áser sem űzte el sem Akkó, sem Sidon, sem Akhláb, sem Akzib, sem Helba, sem Afik, sem Rehob lakóit.

A másodiknak nevét pedig nevezé Efraimnak: mivel, úgymond, megszaporított engem Isten az én nyomorúságomnak földén.

Séláh pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Hébert.

Oholibáma pedig szűlé Jehúst, Jahlámot és Kórét. Ezek az Ézsaú fiai, kik születtek néki Kanaán földén.

És Efraim sem űzte ki a Kananeust, a ki Gézerben lakott; hanem a Kananeus ott lakott közöttük Gézerben.

Efa pedig, a Káleb ágyastársa, szülé Háránt és Mósát és Gázezt; és Hárán nemzé Gázezt.

Júda fiai: Ér és Onán. És meghala Ér és Onán a Kanaán földén.

A Rúben fiai pedig megépíték Hesbont, Elealét, Kirjáthaimot,

Lakozék azért Izsák Gérárban.

És ezek azoknak neveik: Húrnak fia az Efraim hegyén.

Hébernek is lett két fia: Az egyiknek neve Péleg, mivelhogy az ő idejében osztatott el a föld; testvérének pedig neve Joktán.