Bibliai versek erről: Galeed

És nevezé azt Lábán Jegár-Sahaduthának, Jákób pedig nevezé Gálhédnek.

És eljött Gaál, Ebed fia és az ő atyjafiai, és bementek Sikembe, és bízának ő hozzá Sikem férfiai.

És követeket küldött Abimélekhez Thormába, ezt izenvén: Ímé Gaál, az Ebed fia és az ő testvérei Sikembe jöttek, és fellázítják a várost te ellened.

És kivonult Gaál Sikem polgárainak élén, és megütközött Abimélekkel.

Mikor pedig meghallotta Zebul, a városnak kormányzója, Gaálnak, az Ebed fiának beszédit, nagy haragra gyulladt,

És Zebulon határán a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Gád, egy rész.

De Gaál csak folytatta beszédét, és monda: Ímé egy másik csapat meg az ország közepéből jő alá; a harmadik csapat pedig a jós-tölgyfa útján jő.

És evezének a Gaderénusok tartományaiba, mely Galileával átellenben van.

Ennek fia Zábád, ennek fia Sútelákh, Ezer és Elhád. És megölék ezeket a Gáthbeliek, a földnek lakosai; mert alámentek vala, hogy barmaikat elhajtsák.

És menének a tenger túlsó partjára, a Gadarenusok földére.

Mákirnak pedig adtam Gileádot.

És monda Lea: Szerencsére! és nevezé nevét Gádnak!

És kijött Gaál, az Ebed fia és megállott a város kapujának nyílásában. És felkelt Abimélek is, meg a nép is, mely vele volt, a lesből.

A Benjámin nemzetségéből Pálthi, a Rafú fia.

És a zsidók közül némelyek általmenének a Jordánon, Gád és Gileád földére. Saul pedig még Gilgálban volt, és az egész nép, mely mellette vala, rettegett.

És Gádról monda: Áldott az, a ki kiterjeszti Gádot! Mint nőstény oroszlán, úgy lakik, és szétszaggat kart és koponyát.

Ezek Gileádban, Básánban és az ezekhez tartozó mezővárosokban laktak, és Sáronnak minden legelőjén, határaikig.

A Gád fiai pedig velök szemben a Básán földén laktak Szalkáig.

Abimélek pedig Arumában maradt, és Zebul elűzte Gaált és atyjafiait, hogy ne lakjanak Sikemben.

Zebulonnak földje és Naftalinak földje, a tenger felé, a Jordánon túl, a pogányok Galileája,

Saul királynak idejében pedig támasztának hadat a Hágárénusok ellen, és elhullának azok az ő kezeik által, és lakának azoknak sátoraikban, Gileádnak napkelet felé való egész részében.

Ezek Gileád fiai: Jezertől a Jezeriták nemzetsége, Hélektől a Hélekiták nemzetsége.

Ő utána következett Jáir, a gileádbeli, és ítélé Izráelt huszonkét esztendeig.

A Gád nemzetségéből Rámótot Gileádban és annak legelőit; Mahanaimot és annak legelőit.

A Gersoniták közül valók valának Lahdán és Simhi.

Ő utána volt Samma, a Harárból való Agénak fia. És összegyűlének a Filiszteusok egy seregbe ott, a hol egy darab szántóföld volt tele lencsével, a nép pedig elfutott a Filiszteusok elől:

Adá azért Mózes Gileádot Mákirnak, a Manasse fiának, és lakozék abban.

Maga mellé vévén az ő rokonait, hét napi járó földig űzé őket; és eléré a Gileád hegyén.

Gád! had háborgatja; majd ő hág annak sarkába.

A Nafthali nemzetségéből Nahbi, a Vofszi fia.

És monda Gaál, Ebed fia: Kicsoda Abimélek és kicsoda Sekem, hogy szolgáljunk néki? Nem Jerubbaál fia-é ő, és nem Zebul-é az ő kormányzója? Ti szolgáljátok Hámornak, Sekem atyjának férfiait; de miért szolgálnánk mi?

És Gileád népe és fejedelmei egyik a másikától kérdezgették: Ki az a férfiú, a ki megkezdi a harczot az Ammon fiai ellen? Legyen az feje Gileád összes lakóinak!

A Gád nemzetségének, a Gád fiainak is adott vala örökséget Mózes, az ő családjaik szerint.

Ségub pedig nemzé Jáirt, kinek huszonhárom városa vala a Gileád földén.

Azután menének Gileádba, és a Hodsi alföldére. Innét menének a Dán Jáán mellé, és Sídon környékére.

Járulának pedig Mózeshez az atyák fejei a Gileád fiainak nemzetségéből, a ki Mákirnak, Manasse fiának fia vala, a József fiainak nemzetségéből, és szólának Mózes előtt és Izráel fiai atyáinak fejedelmei előtt.

Bilhában, Eczemben és Toládban,

Gileád a gonosztevők városa, vérrel van bemocskolva.

Azért elindulának Gedor felé, hogy a völgy keleti részére menjenek és ott barmaiknak legelőt keressenek.

Ez a Gád fiainak örökségök, az ő családjaik szerint, a városok és azoknak falui.