Bibliai versek erről: Gopher Wood

Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:

És veresre festett kosbőrök, és borzbőrök, és sittim-fa.

Veresre festett kosbőröket, és borzbőröket és sittim-fát.

És az egész föld népe eljuta az erdőbe, hol méz vala a föld szinén.

Minden ruhát, minden bőrből való eszközt, minden kecskeszőrből való készítményt és minden faedényt; tisztítsátok meg magatokat.

És elméne velök. És menének a Jordán mellé, és ott fákat vágtak.

És vőn Jákób zöld nyár-, mogyoró- és gesztenye-vesszőket, és meghántá azokat fehéresen csíkosra, hogy látható legyen a vesszők fehére.

A rúdakat is sittim-fából csinálá meg, és azokat is beborítá aranynyal.

Czédrusfát vág magának, tölgy- és cserfát hoz, és válogat az erdő fáiban, fenyőt plántál, a melyet az eső fölnevel.

Csinála rúdakat is sittim-fából, és beborítá azokat aranynyal.

Tíz sing a deszkának hossza, másfél sing pedig egy deszkának szélessége.

Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;

A pusztában czédrust, akáczot nevelek és mirtust és olajfát, plántálok a kietlenben cziprust, platánt, sudarczédrussal együtt,

Némely esék a tövis közé; és a tövisek vele együtt növekedvén, megfojták azt.

És fölfedi Júdának fátyolát, és tekintesz ama napon az erdő házának fegyverzetére,

Az Úr pedig monda: Te szánod a tököt, a melyért nem fáradtál és a melyet nem neveltél, a mely egy éjjel támadt és más éjjel elveszett:

A rúdakat sittim-fából csinálá meg, és rézzel borítá be.

Az Úr Isten pedig egy tököt rendele, és felnöve az Jónás fölé, hogy árnyékot tartson feje fölött és megoltalmazza őt a hévség bántásától. És nagy örömmel örvendezék Jónás a tök miatt.

Csinálj a hajlékhoz deszkákat is sittim-fából, felállogatva.

És monda a galagonyabokor a fáknak: Ha igazán királylyá kentek engem magatok felett, jőjjetek el, nyugodjatok az én árnyékomban: de hogyha nem, jőjjön tűz ki a galagonyabokorból, és égesse meg a Libanonnak czédrusait.

De másnapra férget rendele az Isten hajnal-költekor, és megszúrá az a tököt, és elszárada.

Még a cziprusok is örvendenek rajtad: a Libánon czédrusai ezt mondják: Mióta te megdőltél, nem jő favágó ellenünk.

És öt reteszrúdat a hajlék másik oldalának deszkáihoz, és öt reteszrúdat a hajlék nyugoti oldalának deszkáihoz hátulról.

Avagy vesznek-é abból fát, hogy valami eszközt csináljanak belőle? avagy vesznek-é belőle szeget, hogy mindenféle edényt akaszszanak reá?

Akkor Joás, az Izráel királya ilyen választ ada Amásiának, a Júda királyának: A Libánus hegyén való tövis külde a Libánuson való czédrusfához, mondván: Add a te leányodat az én fiamnak feleségül; eközben azonban arra menvén egy fenevad, a mely a Libánuson lakik vala, eltapodá azt a tövist.

És előfogá a város véneit, és a pusztának töviseit és csalánjait vévén, megtanítá azokkal Sukkótnak férfiait.

Miért rontottad el annak gyepűit, hogy szaggathassa minden járókelő?

Csinálj oltárt a füstölő szerek füstölgésére is, sittim-fából csináld azt.

És mikor elvettetik, felnő, és minden veteménynél nagyobb lesz és nagy ágakat hajt, úgy hogy árnyéka alatt fészket rakhatnak az égi madarak.

Megépíté ekként azt a házat és elvégezé, és befedé a házat gerendákkal és czédrusfadeszkákkal.

Csinálj rúdakat is sittim-fából, és azokat is megborítsd arannyal.

És a király Jeruzsálemben olyanná tevé az ezüstöt, mint a köveket, és a czédrusfákat úgy elszaporítá, mint a vad fügefákat, a melyek nevekednek a mezőségen bőséggel.

Mikor pedig Pál nagy sok venyigét szedett és a tűzre tette, egy vipera a melegből kimászva, az ő kezére ragada.

Megcsinálá a rúdakat is sittim-fából, és azokat beborítá aranynyal, hogy hordozhassák az asztalt.

És a rúdakat csináld sittim-fából, és borítsd meg azokat aranynyal.

Csinálj reteszrúdakat is sittim-fából; ötöt a hajlék egyik oldalának deszkáihoz.

A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek.

Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.

És adasson egy levelet Ászáfhoz, a király erdeje őréhez, hogy adjon nékem fákat gerendákul a templom várának kapuihoz, és a város kőfalához, és a házhoz, melybe költözni fogok. És megadá nékem a király, az én Istenemnek rajtam nyugvó jó kegyelme szerint.

Azok az asszonyok pedig, a kik ahhoz értettek, fonának kecskeszőrt.