Bibliai versek erről: Manahath

És monda Manoah az Úr angyalának: Kicsoda a te neved, hogy ha majd beteljesedik a te beszéded, tisztességgel illethessünk téged.

Hol van Hamáth királya és Arphádnak királya, Sefarvaim városának királya, Héna és Ivva?

Hol van Hámát királya, Arphád királya és Sefárvaim város királya? Héna és Hivva?

Az Úrnak angyala pedig monda Manoáhnak: Mindentől, a mit csak mondottam az asszonynak, őrizkedjék.

És Jahcza, Kedemót és Méfaát;

Mivelhogy Manasse, Júda királya ezeket az útálatosságokat cselekedte, gonoszabb dolgokat cselekedvén mindazoknál, a melyeket az ő előtte való Emoreusok cselekedtek vala, és Júdát is vétekbe ejtette az ő bálványai által:

A Manassé határa pedig Ásertől Mikmetháth felé vala, a mely Sikem előtt van. És méne a határ jobbkéz felé, Én-Tappuahnak lakói felé.

Mert rájött az ítélet a sík földre; Hólonra, Jására és Mefátra.

És élt ebben az időben egy férfiú Czórából, a Dán nemzetségéből való, névszerint Manoah, kinek felesége magtalan volt, és nem szült.

Menáhemnek egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, vajjon nincsenek-é megírva az Izráel királyainak krónika-könyvében?

És monda Manoah az ő feleségének: Meghalván meghalunk, mert az Istent láttuk.

Pahath-Moáb fiai közül: Adna, Kelál, Benája, Maaszéja, Mattánia, Besaléel, Binnui és Manasse;

A kik Hormában, a kik Kor-Asánban és a kik Athákban laknak;

En-Rimmonban, Sorában, Jarmuthban,

A Manassé fél nemzetségéből pedig: Taanákot és annak legelőjét, Gath-Rimmont és annak legelőjét: két várost.

Élon, Timnatha és Ekrón;

És Thaberában, Massában, és Kibrot-Taavában is haragra indítátok az Urat.

De az Úrnak angyala így szólt Manoáhhoz: Ha megmarasztasz is, nem eszem kenyeredből, és ha áldozatot készítesz, az Úrnak áldozd azt. Mert Manoah nem tudta, hogy az Úrnak angyala vala.

Maarát, Béth-Anóth és Elthekon. Hat város és ezeknek falui.

Sóbál fiai: Alján és Mánakháth, Hébál, Sefi és Onám; Czibhón fiai pedig: Aja és Haná.

Sóbálnak fiai ezek: Halván, Mánakháth, Hébál, Sefó, Onám.

Bújdosókká teszem őket e földnek minden országában Manasséért, Ezékiásnak, Júda királyának fiáért, azok miatt, a miket ő Jeruzsálemben cselekedett.

Anatótban, Nóbban, Anániában,

Eltheké, Gibbethon és Baaláth;

És monda Jákób mikor azokat látja vala: Isten tábora ez; és nevezé annak a helynek nevét Mahanáimnak.

Rámótot és annak legelőit, Anémet és annak legelőit.

Kedémothot és annak legelőjét, és Méfaathot és annak legelőjét: négy várost.

Manoah pedig az Úrhoz könyörgött, és monda: Kérlek, Uram! az Istennek amaz embere, a kit küldöttél volt, hadd jőjjön el ismét hozzánk, és tanítson meg minket, hogy mit cselekedjünk a születendő gyermekkel.

És többé nem jelent meg az Úrnak angyala Manoáhnak és feleségének. Ekkor tudta meg Manoah, hogy az Úrnak angyala volt az.

És senki sem marad meg közülök, hogyha veszedelmet hozok az Anatóthbeli emberekre, az ő büntetésök esztendejét.

És Mathanából Nahaliélbe, és Nahaliélből Bámóthba.

De Manasse elcsábítá Júdát és Jeruzsálem lakóit, hogy még gonoszabbul cselekedjenek, mint a pogányok, a kiket az Úr kigyomlált volt az Izráel fiai elől.

Miczpe, Kefira és Mócza;

Adáma, Ráma és Hásor;

Gátot, Marésát és Zifet,

Janum, Béth-Tappuah és Aféka;

A Babilonból való férfiak csinálták a Sukkót-Benótot, a Kutból való férfiak csinálták a Nérgelt, és a Hámátból való férfiak az Asimát csinálták;

Anathótot és annak legelőjét, Almont és annak legelőjét: négy várost.

E földről ment aztán Assiriába, és építé Ninivét, Rekhoboth városát, és Kaláht.

Tudniillik, mikor a láng felcsapott az oltárról az ég felé, az oltár lángjában felszállott az Úrnak angyala. Mikor pedig ezt meglátták Manoah és az ő felesége, arczczal a földre borultak.