Bibliai versek erről: Walk

Azért, a miképen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, akképen járjatok Ő benne,

Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.

És megerősítem őket az Úrban, és az ő nevében járnak, így szól az Úr.

Mikor jársz, semmi nem szorítja meg a te járásodat; és ha futsz, nem ütközöl meg.

És lábaitokkal egyenesen járjatok, hogy a sánta el ne hajoljon, sőt inkább meggyógyuljon.

Ha Lélek szerint élünk, Lélek szerint is járjunk.

Kelj fel, járd be ez országot hosszában és széltében: mert néked adom azt.

Mondom pedig, Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek.

És látá őt az egész nép, hogy jár és dícséri az Istent:

És füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok.

Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén.

Legyetek én követőim, atyámfiai, és figyeljetek azokra, a kik úgy járnak, a miképen mi néktek példátok vagyunk.

Ő pedig monda: Jövel! És Péter kiszállván a hajóból, jár vala a vizeken, hogy Jézushoz menjen.

Így szólt az Úr: Álljatok az utakra, és nézzetek szét, és kérdezősködjetek a régi ösvények felől, melyik a jó út, és azon járjatok, hogy nyugodalmat találjatok a ti lelketeknek! És azt mondták: Nem megyünk!

Meglássátok annakokáért, hogy mimódon okkal járjatok, nem mint bolondok, hanem mint bölcsek:

És kérve kértünk, hogy Istenhez méltóan viseljétek magatokat, a ki az ő országába és dicsőségébe hív titeket.

Mert mi könnyebb, ezt mondani-é: Megbocsáttattak néked a te bűneid; vagy ezt mondani: Kelj föl és járj?

Monda azért nékik Jézus: Még egy kevés ideig veletek van a világosság. Járjatok, a míg világosságotok van, hogy sötétség ne lepjen meg titeket: és a ki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy.

(Mert hitben járunk, nem látásban );

Ezt mondja a Seregeknek Ura: Ha az én útaimban jársz, és ha parancsolataimat magtartod: te is ítélője leszel az én házamnak, sőt őrizni fogod az én pitvaraimat, és ki- s bejárást engedek néked ez itt állók között.

Ezt mondom annakokáért és bizonyságot teszek az Úrban, hogy ti többé ne járjatok úgy, mint egyéb pogányok is járnak az ő elméjöknek hiábavalóságában,

Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért.

Monda néki Jézus: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj!

És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.

Ragaszkodtak lépteim a te ösvényeidhez, nem ingadoztak lábaim.

És jelentse meg nékünk az Úr, a te Istened az útat, a melyen járjunk, és a dolgot, a mit cselekedjünk.

Meggondoltam az én útaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom.

Lőn pedig, mikor menének, valaki monda néki az úton: Követlek téged Uram, valahová mégy!

Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm,

És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem.

Felele nékik: A ki meggyógyított engem, az mondá nékem: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj.

És felsarúzván lábaitokat a békesség evangyéliomának készségével;

Nosza kelj fel, eredj alá, és minden kételkedés nélkül menj el ő velök: mert én küldöttem őket.

Hadd menjek át a te földeden! Útról-útra megyek, nem térek le se jobbra, se balra.

Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.

Vezéreld útamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam!

És felszökvén, megálla és jár vala és beméne ő velök a templomba, járkálva és szökdelve és dícsérve az Istent.

Továbbá pedig kérünk titeket, atyámfiai, és intünk az Úr Jézusban, hogy a szerint, a mint tőlünk tanultátok, mimódon kell forgolódnotok és Istennek tetszenetek: mindinkább gyarapodjatok.

Az éjszaka negyedik részében pedig hozzájuk méne Jézus, a tengeren járván.

Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed.