Bibliai versek erről: Wroth

És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.

Dávid király pedig hallván mindezeket, felette igen megharaguvék.

Azoknak pedig, a kik versengők és a kik nem engednek az igazságnak, hanem engednek a hamisságnak, búsulással és haraggal.

Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.

A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.

Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhőben lévő bizonyság. Szela.

Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!

Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.

De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.

De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.

Mondjátok az igaznak, hogy jól lészen dolga, mert cselekedeteik gyümölcsével élnek.

Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.

Szájok telve átkozódással és keserűséggel.

A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?

Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk!

Mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja.

Majd szól nékik haragjában, és megrettenti őket gerjedelmében:

Meghallá pedig az Úr beszédetek szavát, és megharaguvék, és megesküvék, mondván:

A kik ürömmé változtatják az ítéletet és az igazságot földre tiporják.

Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é?

Búzát vetettek és tövist aratnak; fáradnak, de nem boldogulnak, és szégyent vallotok a ti jövedelmetekkel az Úr haragjának búsulása miatt.

És monda az Isten Jónásnak: Avagy méltán haragszol-é a tök miatt? És monda: Méltán haragszom, mind halálig!

A te magad viselete és a te cselekedeteid szerezték ezeket néked; ez a gonoszságod bizony keserű, bizony egész a szívedig hatott!

Bocsát az Úr te reád átkot, bomlást és romlást mindenben, a mit kezdesz vagy cselekszel; mígnem eltöröltetel és mígnem gyorsasággal elveszesz a te cselekedeteidnek gonoszsága miatt, a melyekkel elhagytál engem.

De te a te keménységed és meg nem tért szíved szerint gyűjtesz magadnak haragot a haragnak és az Isten igaz ítélete kijelentésének napjára.

Rejts el engem a rosszakaróknak tanácsa elől, a gonosztevőknek gyülekezetétől.

Nincs enyhítés a te sebedre, gyógyíthatatlan a te nyavalyád. A kik híredet hallják, mind tapsolnak feletted, mert kire nem hatott volna ki a te gonoszságod soha?

Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.

Haragja széttépett és üldöz engem. Fogait csikorgatta rám, ellenségemként villogtatja felém tekintetét.

Melyek miatt jő az Isten haragja az engedetlenség fiaira;

Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.

Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.

Mert látom, hogy te keserűséges méregben és álnokságnak kötelékében leledzel.

Az Úr pedig mondá: Avagy méltán haragszol-é?

Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!

Az erőszakosság a gonoszság veszszejévé nőtt fel, nincs semmi meg belőlök, sem sokaságukból, sem tömegökből, s nincs egy jaj is miattok!

Már a Hóreben haragra indítátok az Urat, és annyira megharaguvék reátok az Úr, hogy el akara veszteni titeket.

És a hitetlenek olyanok, mint egy háborgó tenger, a mely nem nyughatik, és a melynek vize iszapot és sárt hány ki.

És monda az Úr Kainnak: Miért gerjedtél haragra? és miért csüggesztéd le fejedet?

Legyenek mint a csiga, a mely szétfolyván, elmúlik; mint az aszszonynak idétlen szülötte, a mely nem látta a napot.