Bibliai versek erről: Zoar

És a déli tartományt, és Jérikhónak, a pálmafák városa völgyének környékét, Czoárig.

Hadat indítának ezek Bera, Sodoma királya ellen, Birsa, Gomora királya ellen, Sináb, Admáh királya ellen, Seméber, Czeboim királya ellen és Bélah, azaz Czoár királya ellen.

Kiméne tehát Sodoma királya, Gomora királya, Admáh királya, Czeboim királya, és Bélah, azaz Czoár királya, és megütközének azokkal a Sziddim völgyében:

És Kirjátra, Boczrára és Moáb földének minden messze és közel való városaira.

És elpusztítom Pathróst, s vetek tüzet Zoánra, és teszek ítéleteket Nóban.

En-Rimmonban, Sorában, Jarmuthban,

Sorát, Ajalont és Hebront, melyek erős városok valának Júdában és Benjáminban.

Szívem kiált Moábért, a melynek végvárai Zoárig, a három éves üszőig nyúltanak; mert Luhith hágóján sírással mennek fel, és mert Horonaim útján romlásuknak kiáltását hallatják.

Bétuelben, Hormában és Cziklágban,

Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:

Felele a Naamából való Czófár, és monda:

Cziklág, Béth-Markaboth és Haczar-Szusza;

Felemelé azért Lót az ő szemeit, és látá, hogy a Jordán egész melléke bővizű föld; mert minekelőtte elvesztette volna az Úr Sodomát és Gomorát, mind Czoárig olyan vala az, mint az Úr kertje, mint Égyiptom földe.

Hasar-Suál, Beer-Seba és Bizjotheja;

És elment Júda az ő atyjafiával, Simeonnal, és megverék a Czéfátban lakó Kananeust, és elpusztították azt, és elnevezték a várost Hormának.

Azután elméne Salamon Hámát-Sobába és azt hatalmába keríté.

A síkságon: Esthaól, Czórah és Asnáh;

Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.

Jezréel, Jokdeám és Zánoah;

Hesbon kiáltása miatt Elealéig és Jáhásig felhat az ő szavok; Soártól fogva Horonáimig és Eglath-Selisájjáig, mert a Nimrim vize is elapad.

És Béth-Peór, a Piszga hegyoldalai, és Béth-Jesimóth.

Hasár-Suálban, Beér-Sebában és mezővárosaiban,

És mikor visszatértek atyjokfiaihoz Czórába és Estháolba, és kérdezték tőlök az ő atyjokfiai: Mi jóval jártatok?

És átment Jórám Seirbe és minden harczi szekere ő vele, s mikor éjjel felkelt és megtámadta az Edomitákat, a kik körülzárták őt, és a szekerek fejedelmeit, megfutott a nép, kiki az ő hajlékába.

Lakoznak vala pedig Beersebában és Móladában és Haczar-Suálban.

Mert rájött az ítélet a sík földre; Hólonra, Jására és Mefátra.

És Kirjáthaim, Szibma és Czeret-Sáhár a völgy mellett való hegyen:

A kik Aroerben, a kik Sifmótban és a kik Estemoában laknak;

És kezdé az Úrnak lelke őt indítani a Dán táborában, Czóra és Estháol között.

És a patakok folyásáról, a mely Ar város felé hajol és Moáb határára dűl.

Azonban az ő szolgája Zimri, a szekerek fél részének feje, pártot ütött ellene. És Ela Thirsában volt, és az ital miatt igen megrészegedett az Arsa házában, a ki az ő házának Thirsában gondviselője volt;

És milyen a föld: kövér-é az, vagy sovány; van-é abban élőfa vagy nincs? És legyetek bátorságosok, és szakaszszatok a földnek gyümölcséből. Azok a napok pedig a szőlőzsendülés napjai valának.

A nap feljött vala a földre, mikor Lót Czóárba ére.

Jésuában, Móladában és Beth-Péletben.

És oltárt emele a Baálnak a Baál házában, a melyet Samariában épített.

Béth-Arábá, Czemaraim és Béthel;

Monda néki a király: Hol van? És monda Siba a királynak: Ímé az Ammiel fiának, Mákirnak házában van Ló-Debárban.

És kikémlelteté a József háza Béthelt. A város neve pedig régenten Lúz volt.

És vivé őt az őrállók helyére, a Piszga tetejére, és építe hét oltárt, és áldozék egy-egy tulkot és egy-egy kost mindenik oltáron.

És Gérár környékén elpusztítának minden várost, mert az Úrtól való rettegés szállotta meg őket. És a városokat mind feldúlták, mivelhogy sok ragadomány vala azokban.