Bibliai versek erről: Anamim

Nagy és szálas népet, Anák-fiakat, a kikről magad is tudod és magad is hallottad: kicsoda állhat meg Anák fiai előtt?

Semidának fiai voltak: Ahián, Sekem, Likhi és Aniám.

Miczráim pedig nemzé Lúdimot, Anámimot, Lehábimot és Naftukhimot.

Miczráim pedig nemzé: Lúdimot, Anámimot, Lehábimot és Naftukhimot.

Hová mennénk fel mi? A mi atyánkfiai megrettenték a mi szíveinket, mondván: Az a nép nagyobb és szálasabb nálunknál; a városok nagyok és megerősíttettek az égig; még Anák fiakat is láttunk ott!

És kiűzé onnan Káleb Anáknak három fiát: Sésait, Ahimánt és Tálmait, Anák gyermekeit.

Ez a nép nagy, sok és szálas volt, valamint az Anákok, de kivesztette őket az Úr azok színe elől, hogy bírják azoknak örökségét, és lakjanak azoknak helyén;

Nem maradtak Anákok Izráel fiainak földén, csak Gázában, Gáthban és Asdódban hagyattak meg.

Sóbál fiai: Alján és Mánakháth, Hébál, Sefi és Onám; Czibhón fiai pedig: Aja és Haná.

Anáb, Estemót és Anim;

Majd elméne Józsué ez időben, és kiirtá az Anákokat a hegyek közül Hebronból, Debirből, Anábból és Júdának minden hegyéből, és Izráelnek minden hegyéből; városaikkal együtt törlé el őket Józsué.

És mondá az Úr: Nevezd őt Ló-Amminak; mert ti nem vagytok az én népem, s én sem leszek a tiétek.

(Az Emeusok laktak abban annak előtte, nagy nép, sok és szálas, mint az Anákok.

Aszna fiai, Meunim fiai, Nefiszim fiai.

A Háveusok pedig a Nibeházt és a Tartákot csinálták, míg a Sefárvaimbeliek tűzzel égették meg az ő magzatjaikat az Adraméleknek és Anaméleknek, a Sefárvaimbeliek isteneinek.

Arvadeust, Czemareust és Hamatheust.

Anatótban, Nóbban, Anániában,

Czibhónnak pedig fiai ezek: Aja és Anáh, az az Anáh, ki meleg forrásokat talált a pusztában, mikor atyjának Czibhónnak szamarait legelteté.

Zanoah, Én-Gannim, Tappuáh és Énám;

Faluik pedig ezek: Etám, Ain, Rimmon, Tóken és Asán, öt város;

Haná fia: Disón, Disón fiai pedig: Hamrán és Esbán, Ithrán és Kherán.

A Léviták szolgái: Siha fiai, Hasufa fiai, Tabbaóth fiai,

Ir fiai: Suppim és Khuppim; Húsim Ahernek fia.

Anáhnak fiai ezek: Disón és Oholibáma Anáhnak leánya.

És Aszriéltől az Aszriéliták nemzetsége; Sekemtől a Sekemiták nemzetsége.

Kócz pedig nemzé Hánubot, Hásobébát és Ahárhel háznépét, a ki Hárumnak fia vala.

Hanánja, Elám, Anatótija,

Most azért add nékem ezt a hegyet, a melyről szólt vala az Úr azon a napon; mert magad is hallottad azon a napon, hogy Anákok vannak ott, és nagy, erősített városok; hátha velem lesz az Úr, és kiűzöm őket, a mint megmondotta az Úr.

Sém fiai: Élám, Assur, Arpaksád, Lúd és Arám.

Sómer fiai: Ahi és Róhega, Jehubba és Arám.

Hágáb fiai, Salmai fiai, Hanán fiai,

A Léviták szolgái: Siha fiai, Hasufa fiai, Tabbaóth fiai;

Jeremiásnak, Hilkiás fiának beszédei, a ki az Anatótban, Benjámin földén lakó papok közül vala;

Pathruszimot és Kaszlukhimot, a honnan a Filiszteusok származtak, és Kafthorimot.

Jebuzeust, Emorreust, és Girgazeust.

(Óriások földének tartották azt is; óriások laktak azon régenten, a kiket az Ammoniták Zanzummoknak hívtak.

A tizennegyedik esztendőben pedig eljöve Khédorlaomer, és a királyok, a kik ő vele valának, és megverék a Refeusokat Asztheroth Kárnajimban, és a Zuzeusokat Hámban, és az Emeusokat Sávé-Kirjáthajimban.

Rámótot és annak legelőit, Anémet és annak legelőit.

És ezek, a kik feljövének Tél-Melahból, Tél-Harsából, Kerub-Addán-Immérből, de nem mondhatták meg családjukat és eredetüket, hogy Izráel közül valók-é:

A Manasse nemzetségének feléből Anert és annak legelőit, Bileámot és annak legelőit, a Kéhát többi fiainak családjai részére.