Bibliai versek erről: Leummim

És megmondá nékik a király helytartója, hogy ne egyenek a szentséges áldozatból, mígnem pap ítél az Urimmal és Tummimmal.

És megmondá nékik a király helytartója, hogy ne egyenek a szentséges áldozatból, mígnem a pap ítél az Urimmal és Tummimmal;

És feltevé arra a hósent, és betevé a hósenbe az Urimot és a Thummimot.

En-Rimmonban, Sorában, Jarmuthban,

És Hesbontól fogva Ramath-Miczpéig és Betónimig, meg Mahanáimtól Debir határáig.

Napkelet felé vala hat Lévita; észak felé minden napra négy; délre is minden napra négy; a kincstartó háznál kettő-kettő.

Miczráim pedig nemzé Lúdimot, Anámimot, Lehábimot és Naftukhimot.

Miczráim pedig nemzé: Lúdimot, Anámimot, Lehábimot és Naftukhimot.

És szólott az az öt férfiú, a ki elment kikémlelni Lais földét és monda atyjafiainak: Tudjátok-é, hogy ebben a házban efód és teráf, faragott és öntött bálvány van? Hát elgondolhatjátok, hogy mit cselekedjetek.

Hogy megtudhassák: mikor tiszta és mikor tisztátalan valami? Ez a poklosság törvénye.

Beth-Markabótban, Haczar-Szuszimban, Beth-Biriben és Saáraimban; ezek valának az ő városaik mindaddig, míg Dávid királylyá lett.

Ezek a Gerson fiainak nevei: Libni és Simhi.

A tizennegyedik esztendőben pedig eljöve Khédorlaomer, és a királyok, a kik ő vele valának, és megverék a Refeusokat Asztheroth Kárnajimban, és a Zuzeusokat Hámban, és az Emeusokat Sávé-Kirjáthajimban.

Mert nem cséplő szánkával csépelik a fekete köményt, és nem szekér kerekével tapodják az illatos köményt; a fekete köményt bottal verik ki, és az illatost pálczával;

Lebaóth, Silhim, Ain és Rimmon. Összesen huszonkilencz város és ezek falui.

Mondd meg azt is nékik: Mikor a kövérjét áldozzátok abból, olyanul tulajdoníttatik az a lévitáknak, mintha a szérűről és sajtóból adnák.

Adának tehát az Izráel fiai a Lévitáknak városokat, azoknak legelőivel együtt.

És lőn az ő határuk: Jezréel, Keszuloth és Súnem:

Külön a Lévi házának nemzetsége, és feleségeik is külön; külön a Sémei nemzetsége, feleségeik is külön.

Óriásoknak állíttatnak vala azok is, mint az Anákok, és a Moábiták Emeknek hívták őket.

Vedd a lévitákat Izráel fiai közül, és tisztítsd meg őket.

Lőn pedig a határuk: Heleftől, Elontól fogva Czaanannimnál Adámi-Nekebig és Jabneél-Lakkumig; a széle pedig a Jordán vala.

És jutának Élimbe, és ott tizenkét forrás vala és hetven pálmafa; és tábort ütének ott a vizek mellett.

A hajléknak és a pitvarnak szegei pedig köröskörűl mind rézből valának.

Pathruszimot és Kaszlukhimot, a kiktől a Filiszteusok származtak, és Kafthorimot.

Mikor azért e bélpoklosok a tábor széléhez értek, bemenvén egy sátorba, evének és ivának, és elvivének onnét ezüstöt, aranyat és ruhákat, és elmenvén elrejték azokat; és megtérvén más sátorba menének be, és abból is hozának és elmenvén, elrejték.

A kiket aztán elkülde a Libánonra, minden hónapra tíz-tízezer ember egymás után. Egy hónapig a Libánon hegyén valának, két hónapig az ő házoknál. Adónirám vala pedig a robotosok feje.

Arvadeust, Czemareust és Hamatheust.

A rúdakat sittim-fából csinálá meg, és rézzel borítá be.

Tíz sing a deszkának hossza, másfél sing pedig egy deszkának szélessége.

(Óriások földének tartották azt is; óriások laktak azon régenten, a kiket az Ammoniták Zanzummoknak hívtak.

És ez a ti felemelt áldozatotok olyanul tulajdoníttatik néktek, mint a szérűről való gabona és mint a sajtóból kiömlő bor.

Csinálj két Kérubot is aranyból, vert aranyból csináld azokat a fedélnek két végére.

Bétuelben, Hormában és Cziklágban,

És alólról kezdve kettősök valának, felűl pedig egybe valának foglalva egy karikával; így cselekedének mind a kettővel, a két szegleten.

Avvim, Pára és Ofra;

Rendelének azért föléjök robotmestereket, hogy nehéz munkákkal sanyargassák őket. És építe a Faraónak gabonatartó városokat, Pithomot és Ramszeszt.

Joksán pedig nemzé Sébát, és Dédánt. Dédánnak pedig fiai valának: Assurim, Letúsim és Leummim.

Erősített városok ezek: Cziddim, Czér, Hammath, Rakkath és Kinnereth;

A hajlék szegeit, a pitvar szegeit, és azoknak köteleit.