Bibliai versek erről: Crookbackt

A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az ő útaikban gonoszok.

Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.

Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;

A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek.

Jeroboám pedig lest vetett ellenök, hogy hátuk mögé kerüljön, s ilyen módon Júda előtt is ők legyenek, hátuk mögött is a les.

Mint keleti szél szórom szét őket az ellenség előtt, háttal és nem arczczal nézek reájok az ő pusztulásuk napján.

A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon.

Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.

Saalabbin, Ajjálon és Jithla;

Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit ő görbévé tett?

A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.

Hogy reád támadt az úton, és megverte a seregnek utolsó részét, mind az erőtleneket, a kik hátul valának, a mikor magad is fáradt és lankadt voltál, és nem félte az Istent.

Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa;

Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő szokott ösvényén.

Elthólád, Keszil és Hormah;

Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.

Közülök támad a szegletkő, közülök a szeg, közülök a harczi ív, közülök egyszersmind minden sarczoló.

Ekképen felismeri cselekedeteiket, és éjjel is ellenök fordul és szétmorzsoltatnak.

Dávid is ezt mondja: Legyen az ő asztaluk tőrré, hálóvá, botránkozássá és megtorlássá.

Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.

Gonoszságukkal gyönyörködtetik a királyt, és hazugságaikkal a fejedelmeket.

Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.

Kiegyenesíti farkát, mint valami czédrust, lágyékának inai egymásba fonódnak.

Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.

Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.

Jezréel, Jokdeám és Zánoah;

Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.

Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.

És miközben elhullanak, megsegíttetnek kicsiny segítséggel, és sokan csatlakoznak hozzájok képmutató beszédekkel.

Megtapodod mindazokat, a kik rendeléseidtől elhajolnak, mert az ő álnokságuk hazugság.

És a patakok folyásáról, a mely Ar város felé hajol és Moáb határára dűl.

A mint én láttam, a kik hamisságot szántanak és gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak.

Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam.

Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.

Mert sem hízelkedő beszéddel, a mint tudjátok, sem telhetetlenség színében nem léptünk fel soha, Isten a bizonyság;

Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.

Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.

Közelgetnek hozzám az én gonosz háborgatóim, a kik a te törvényedtől messze távoztak.

Mert némelyek már elhajlottak a Sátánhoz.

Nógah, Néfeg és Jáfia,