Bibliai versek erről: Environmental Reflection

És a miképen hordtuk a földinek ábrázatját, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatját is.

Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arczczal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy mint az Úrnak Lelkétől.

Megújuljatok pedig a ti elméteknek lelke szerint,

Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.

A milyen ama földi, olyanok a földiek is; és a milyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is.

És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.

Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.

A ki a szelet nézi, nem vet az; és a ki sűrű fellegre néz, nem arat.

Mert az Úr dicsőségének ismeretével betelik a föld, a miképen a folyamok megtöltik a tengert.

Jőjjetek népek és halljátok, nemzetségek figyeljetek, hallja a föld és teljessége, e föld kereksége és minden szülöttei.

Tekints az égre és lásd meg; és nézd meg a fellegeket, milyen magasan vannak feletted!

A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. Szela.

Irattassék meg ez a következő nemzedéknek, és a teremtendő nép dicsérni fogja az Urat.

Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.

Viszont láték a nap alatt más hiábavalóságot.

Észak felől aranyszínű világosság támad, Isten körül félelmetes dicsőség.

Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.

Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, a ki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát:

Mivelhogy nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra; mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.

Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az ő műve.

Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.

Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.

Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az ő felhőjének villáma?

A ki magát megalázva, tekint szét mennyen és földön;

Mert mint leszáll az eső és a hó az égből, és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi azt, és magot ád a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek:

És monda nékik: Én reám vigyázzatok, és úgy cselekedjetek. És ímé én bemegyek a tábornak szélibe, és akkor, a mint én cselekszem, ti is úgy cselekedjetek.

A ti szemeitek pedig boldogok, hogy látnak; és a ti füleitek, hogy hallanak.

Mert ő tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk.

Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet.

Megemlékezem a régi időkről, elgondolom minden te dolgodat; kezed munkáiról elmélkedem.

Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.

Olyan lesz mindegyik, mint a rejtek szél ellen, mint oltalom zivatar ellen, mint patakok száraz vidéken, mint nagy kőszál árnyéka a szomjúhozó földön.

Értsd meg a mit mondok; adjon azért az Úr néked belátást mindenekben.

Mert ő szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja.

Mert ezt mondá az Úr nékem: Nyugodtan nézem sátoromból verőfényes melegnél, harmatozó felhőnél aratás hévségében.

Az Úr letekintett a mennyből az emberek fiaira, hogy meglássa, ha van-é értelmes, Istent kereső?

Mikor pedig a templomból kiméne, monda néki egy az ő tanítványai közül: Mester, nézd, milyen kövek és milyen épületek!

És felöltöztétek amaz új embert, melynek újulása van Annak ábrázatja szerint való ismeretre, a ki teremtette azt:

Az égből letekint az Úr, látja az emberek minden fiát.

Azonban pára szállott vala fel a földről, és megnedvesíté a föld egész színét.