Bibliai versek erről: Ephron

Efron pedig űl vala a Khéth fiai között. Felele azért Efron a Khitteus, Ábrahámnak, a Khéth fiainak és mindazoknak hallatára, a kik bemennek vala az ő városának kapuján, mondván:

Élon, Timnatha és Ekrón;

Ekron, ennek mezővárosai és falui.

És szóla Efronhoz a föld népének hallatára, mondván: Ha mégis meghallgatnál engem! megadom a mezőnek árát, fogadd el tőlem; azután eltemetem ott az én halottamat.

Disónnak fiai ezek: Hemdán, Esbán, Ithrán, Kherán.

Így lett Efronnak Makpelában levő mezeje, mely Mamré átellenében van, a mező a benne levő barlanggal, és minden a mezőben levő fa az egész határban köröskörűl

Heléa fiai: Séret, Jésohár, Etnán és Kócz.

Ezra fiai: Jéter, Méred, Efer és Jálon; és szülé Mirjámot, Sammait és Isbát, Estemóa atyját.

És szóla ő velök mondván: Ha azt akarjátok, hogy eltemessem az én halottamat én előlem: hallgassatok meg engemet, és esedezzetek én érettem Efron előtt, Czohár fia előtt.

És felkelének Izráel és Júda férfiai és felkiáltának, és üldözék a Filiszteusokat egészen Gáthig és Ekron kapujáig. És hullának a Filiszteusok sebesültjei a Saraim felé vezető úton Gáthig és Ekronig.

És meghalt Élon, a Zebulonbeli, és eltemetteték Ajalonban, Zebulon földén.

És az fogada méhében és szűle fiat, és nevezé nevét Hérnek.

És parancsola nékik és monda: Én az én népemhez takaríttatom, temessetek engem az én atyáimhoz, ama barlangba, mely a Khitteus Efron mezején van.

Elisáma, Beheljada és Elifélet.

Elisáma, Eljada és Elifélet.

És Jojákim király embereket küldött Égyiptomba, Elnátánt, az Akbor fiát, és más férfiakat vele együtt Égyiptomba.

A kik Aroerben, a kik Sifmótban és a kik Estemoában laknak;

És elindulának Jotbathából, és tábort ütének Abronában.

Azután elméne Salamon Esiongáberbe és Elótba, a mely a tenger partján, Edom földén volt.

En-Rimmonban, Sorában, Jarmuthban,

És Efraim ugyan ezt mondja: Bizony meggazdagodtam; vagyont szerzettem magamnak. Semmi szerzeményemben nem találnak rajtam álnokságot, a mely bűn volna!

És elindulának Abronából, és tábort ütének Eczjon-Geberben.

Gérát, Sefufánt és Hurámot.

Köszöntsétek Trifénát és Trifósát, kik munkálódnak az Úrban. Köszöntsétek a szerelmetes Persist, ki sokat munkálódott az Úrban.

És ezek azoknak neveik: Húrnak fia az Efraim hegyén.

És mikor a Filiszteusok öt fejedelme ezt látta, visszatére azon napon Ekronba.

Elvivék ugyanis őt az ő fiai Kanaán földére és eltemeték őt a Makpelah mezőnek barlangjába, melyet vett vala Ábrahám a mezővel együtt temetésre való örökségnek a Khitteus Efrontól Mamrénak átellenében.

Sőt bölcsebb volt minden embereknél, még az Ezráhita Ethánnál is és Hémánnál, Kálkólnál és Dardánál, a Máhol fiainál; és híre neve vala minden nemzetségek között köröskörül.

Elküldém annakokáért Eliézert, Arielt, Semáját, Elnáthánt, Járibot, Elnáthánt, Náthánt, Zakariást, Mesullámot, mint családfőket, és Jójáribot és Elnáthánt, mint eszes embereket.

A másodiknak nevét pedig nevezé Efraimnak: mivel, úgymond, megszaporított engem Isten az én nyomorúságomnak földén.

Külde azért Adonisédek, Jeruzsálemnek királya Hohámhoz, Hebronnak királyához és Pireámhoz Jármutnak királyához és Jáfiához, Lákisnak királyához és Debirhez, Eglonnak királyához, mondván:

Bálványokkal szövetkezett Efraim; hagyd hát magára!

Ezek pedig a Suthelákh fiai: Érántól az Érániták nemzetsége.

És Elisáma, Eljada és Elifélet, kilenczen.

Ibhár, Elisua és Elpélet,

És mondám az angyalnak, a ki beszél vala velem: Hová viszik ezek a mérő-edényt?

Dékernek fia Mákásban, Sahálbimban, Béth-Semesben és Elonban és Béth-Hanánban.

Elküldék azért az Istennek ládáját Ekronba. És lőn, hogy a mikor Ekronba jutott az Istennek ládája, felzúdulának az Ekronbeliek, mondván: Reám hozták Izráel Istenének ládáját, hogy megöljön engem és az én népemet.

Nafthaliból Akhira, Enánnak fia.

A síkságon: Esthaól, Czórah és Asnáh;