Bibliai versek erről: Firmament

Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn.

És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este, és lőn reggel, második nap.

Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.

És: Te Uram kezdetben alapítottad a földet és a te kezeidnek művei az egek;

Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.

És helyezteté Isten azokat az ég mennyezetére, hogy világítsanak a földre;

Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.

És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.

Ki ül a föld kereksége fölött, a melynek lakói mint sáskák előtte, ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, lakásra;

Ezt mondám: Én Istenem! Ne vígy el engem az én napjaimnak felén; a te esztendeid nemzedékek nemzedékéig tartanak.

És a mennyezeten felül, a mely fejök felett vala, látszék mint valami zafirkő, királyi széknek formája, és a királyi széknek formáján látszék mint egy ember formája azon felül;

Hiszen kezem veté e föld alapját, és jobbom terjeszté ki az egeket, ha én szólítom őket, mind itt állnak.

És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek.

Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?

Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregök.

Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erős karoddal elszélesztetted ellenségeidet.

Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.

Az Úr igéjének terhe Izráel ellen. Így szól az Úr, a ki az egeket kiterjesztette, a földet fundálta, és az ember keblébe lelket alkotott:

Ímé az Úréi, a te Istenedéi az egek, és az egeknek egei, a föld, és minden, a mi rajta van!

És legyenek világítókul az ég mennyezetén hogy világítsanak a földre. És úgy lőn.

Én alkotám a földet, és az embert rajta én teremtém, én terjesztém ki kezeimmel az egeket, és minden seregöket én állatám elő.

Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.

És látám, és ímé a mennyezeten, a mely a Kérubok feje fölött vala, látszék felettök, mint valami zafirkő, olyan, mint egy királyi széknek formája.

Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.

És lőn kiáltás a mennyezeten felül, a mely vala fejök felett, és ők megállván, leeresztik vala szárnyaikat.

Így szól az Úr Isten, a ki az egeket teremté és kifeszíté, és kiterjeszté termésivel a földet, a ki lelket ád a rajta lakó népnek, és leheletet a rajta járóknak:

Nézek a földre, de ímé kietlen és puszta; és az égre, de nincsen világossága!

A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.

Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:

A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;

És monda Isten: Pezsdűljenek a vizek élő állatok nyüzsgésétől; és madarak repdessenek a föld felett, az ég mennyezetének színén.

Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.

Irattassék meg ez a következő nemzedéknek, és a teremtendő nép dicsérni fogja az Urat.

Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;

Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy a mi látható, a láthatatlanból állott elő.

Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel.

És láták az Izráel Istenét, és annak lábai alatt valami zafir fényű tárgy vala, és olyan tiszta, mint maga az ég.

Mert kész-akarva nem tudják azt, hogy egek régtől fogva voltak, és föld, mely vízből és víz által állott elő az Isten szavára;

Ezt mondja az Úr: Ha szövetségem nem lesz a nappal és az éjszakával, és ha nem szabtam törvényeket az égnek és a földnek,

Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;