Bibliai versek erről: Cloud

Akkor felméne Mózes a hegyre; és felhő borítá el a hegyet.

Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattok meg nem hasad.

Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.

És az Úr felhője vala ő rajtok nappal, mikor elindulának a táborból.

És feljösz, bemégy mint a szélvész, és leszel mint a felleg, hogy beborítsd a földet, te és minden sereged s a sok nép veled.

Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég körületén jár.

Ha pedig a felhő nem szálla fel, ők sem indulának el, míg csak fel nem szálla.

Tekints az égre és lásd meg; és nézd meg a fellegeket, milyen magasan vannak feletted!

És a felhő befedezé a gyülekezet sátorát, és az Úrnak dicsősége betölté a hajlékot.

Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.

Észak felől aranyszínű világosság támad, Isten körül félelmetes dicsőség.

És lészen, hogy mikor felhővel borítom be a földet, meglátszik az ív a felhőben.

Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét fölibe terítvén.

És felhő támada, mely őket befogá, és a felhőből szózat jöve, mondván: Ez az én szerelmes Fiam; őt hallgassátok.

Az Úr pedig leszálla felhőben, és ott álla ő vele, és nevén kiáltá az Urat:

És az köröskörül forog az ő vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.

Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.

A Kérubok pedig állanak a háztól jobbra, mikor a férfi beméne, és a felhő betölté a belső pitvart.

És megjelenék az Úr a sátorban, felhőoszlopban, és megálla a felhőoszlop a sátor nyílása felett,

A felhő eltünik és elmegy, így a ki leszáll a sírba, nem jő fel többé.

Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?

Eltöröltem álnokságaidat, mint felleget, és mint felhőt bűneidet; térj én hozzám, mert megváltottalak.

Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.

Monda pedig a sokaságnak is: Mikor látjátok, hogy napnyugotról felhő támad, azonnal ezt mondjátok: Záporeső jő; és úgy lesz.

Megesék, hogy a felhő estvétől fogva ott lőn reggelig; mikor azért reggel a felhő felszáll vala, akkor indulnak vala el; vagy egy nap és egy éjjel lőn ott; mikor azért a felhő felszáll vala, ők is indulának.

A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;

Felhő és homályosság van körülte; igazság és jogosság az ő székének erőssége.

Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.

Mihelyt pedig felszáll vala a felhő a sátorról, azonnal elindulnak vala Izráel fiai; és azon a helyen, a hol a felhő megáll vala, ott ütnek vala tábort Izráel fiai.

Kik ezek, kik repülnek, mint a felleg, s mint a galambok dúczaikhoz?

Felemeli a felhőket a földnek széléről; villámlást készít, hogy eső legyen, s szelet hoz elő tárházaiból.

Felibök hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz.

A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;

Mikor ő még beszél vala, ímé, fényes felhő borítá be őket; és ímé szózat lőn a felhőből, mondván: Ez az én szerelmes Fiam, a kiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok.

Azért olyanná lesznek, mint a reggeli felhő és mint a harmat, a mely korán eltűnik; mint a szérűről elsodort polyva és mint a kéménynek füstje.

És mikor ezeket mondotta, az ő láttokra felemelteték, és felhő fogá el őt szemeik elől.

Mikor pedig kijöttek a papok a szenthelyből: köd tölté be az Úrnak házát,

De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?

Láttak téged a vizek, oh Isten, láttak téged a vizek és megfélemlének; a mélységek is megrázkódának.

És elindulának Izráel fiai az ő menésöknek rendje szerint a Sinai pusztájából; és megállapodék a felhő Párán pusztájában.