Bibliai versek erről: Horror

Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.

Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt léptennyomon.

Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat.

Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.

Akkor álmokkal rettentesz meg engem és látásokkal háborítasz meg engem;

Valami szellem suhant el előttem, s testemnek szőre felborzolódék.

Az őrizők pedig tőle való féltökben megrettenének, és olyanokká lőnek mint a holtak.

Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;

És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.

Borzad testem a tőled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtől.

Megrémülvén pedig és félvén, azt hivék, hogy valami lelket látnak.

És reájok ugorván az az ember, a kiben a gonosz lélek vala, és legyőzvén őket, hatalmat vőn rajtuk annyira, hogy mezítelenen és megsebesülve szaladának ki abból a házból.

Meglátták ők, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak.

És támada nagy félelem az egész gyülekezetben és mindazokban, kik ezeket hallják vala.

És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla ő reá.

Kisdedeiket szemök előtt zúzzák szét, házaikat elzsákmányolják, és feleségeiket megszeplősítik.

Eltünik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő.

De megmondom néktek, kitől féljetek: Féljetek attól, a ki minekutána megöl, van arra is hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony, mondom néktek, ettől féljetek.

Azért rettegek az ő színe előtt, és ha csak rá gondolok is, félek tőle.

Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!

És a tüzes kemenczébe vetik őket; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.

Sőt inkább a reggel nékik olyan, mint a halálnak árnyéka, mert megbarátkoztak a halál árnyékának félelmeivel.

Mintha valaki oroszlán elől szaladna, és medve bukkanna rá; vagy pedig bemenne a házba és kezét a falhoz támasztaná, és kígyó marná meg.

Mindnyájan, a kik ismertek a népek közt, elborzadnak miattad; rémségessé lettél, s többé örökké nem leszel!

Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.

Rémségesen cselekszem veled és nem leszel; s keresni fognak, de többé örökké meg nem találnak, ezt mondja az Úr Isten.

És bevetik őket a tüzes kemenczébe: ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?

De a gonoszok szemei elepednek, menedékök eltünik előlök, és reménységök: a lélek kilehellése!

Ezt mondta ugyanis az Úr: A félelemnek, rettentésnek szavát hallottuk, és nincs békesség.

Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;

Hallván pedig Anániás e szavakat, lerogyott és meghala; és mindenekben nagy félelem támada, kik ezeket hallják vala.

A seregek Urát: Őt szenteljétek meg, Őt féljétek, és Őt rettegjétek!

Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.

És megrémülnek, kínok és fájdalmak fogják el őket, és szenvednek, mint a szülőasszony; egyik a másikon csodálkozik, és arczuk lángba borul.

Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülőket.

Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.

Megöltjeik temetetlen maradnak, hulláik bűze felszáll, és hegyek olvadnak meg vérök miatt.

Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.