Bibliai versek erről: mirth

És monda Sára: Nevetést szerzett az Isten, énnékem; a ki csak hallja, nevet rajtam.

Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.

Mondék az én szívemben: no, megpróbállak téged a vígan való lakásban, hogy lásd meg, mi a jó! És ímé, az is hiábavalóság!

Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vígadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!

Mert a bölcsességnek sokaságában sok búsulás van, és valaki öregbíti a tudományt, öregbíti a gyötrelmet.

Örüljetek az Úrban, vigadozzatok ti igazak! Örvendezzetek mindnyájan ti egyeneslelkűek!

Ti ellenben elbizakodottságtokban dicsekedtek: Minden ilyen dicsekedés gonosz.

A mint a füst elszéled, úgy széleszted el őket; a mint elolvad a viasz a tűz előtt, úgy vesznek el a gonoszok Isten elől;

Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma van.

Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;

Elméne azért mind az egész nép enni és inni és részt küldeni és szerezni nagy vígasságot, mert megértették a beszédeket, a melyekre őket tanították vala.

Ha rájok mosolyogtam, nem bizakodtak el, és arczom derüjét nem sötétíték be.

Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.

Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.

A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.

Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: hisz, úgy mond, kicsoda hallja meg?

Örvendezzetek ti igazak, az Úrban; a hívekhez illik a dícséret.

Annakokáért megvígasztalódtunk a ti vígasztalástokon; de sokkal inkább örültünk a Titus örömén, hogy az ő lelkét ti mindnyájan megnyugtattátok:

Azonképen ti is örüljetek, és örüljetek együtt velem.

Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!

Sem undokság, vagy bolond beszéd, vagy trágárság, melyek nem illenek: hanem inkább hálaadás.

Mert kedveli az Úr az ő népét, a szenvedőket szabadulással dicsőíti meg.

Nyomorkodjatok és gyászoljatok és sírjatok; a ti nevetéstek gyászra forduljon, és örömötök szomorúságra.

Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében mondott beszéd, oh mely igen jó!

Vajjon nem csúfod volt-é néked az Izráel? Avagy a lopók között találtatott, hogy mikor szólottál felőle, kevélyen hánytad magadat?

Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja őket.

Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja őket:

Minden mérgesség és fölgerjedés és harag és lárma és káromkodás kivettessék közületek minden gonoszsággal együtt;

Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.

Örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal.

A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.

Mert az élők tudják, hogy meghalnak; de a halottak semmit nem tudnak, és azoknak semmi jutalmok nincs többé; mivelhogy emlékezetök elfelejtetett.

Így térnek meg az Úrnak megváltottai, és ujjongás között Sionba jőnek, és örökös öröm fejökön; vígasságot és örömöt találnak, eltünik a fájdalom és sóhaj!

És nagy örömük lesz a szenvedőknek az Úrban, és a szegény emberek vígadnak Izráel Szentjében.

Ha pedig keserű irígység és czivódás van a ti szívetekben, ne dicsekedjetek és ne hazudjatok az igazság ellen.

Bizonyára, atyámfia, jótéteményt várnék tőled az Úrban: vídámítsd meg az én szívemet az Úrban!

Sokan mondják: Kicsoda láttat velünk jót? Hozd fel reánk arczodnak világosságát, oh Uram!

De én örvendezni fogok az Úrban, és vígadok az én szabadító Istenemben.

Örüljetek igazak az Úrban, és tiszteljétek az ő szentséges emlékezetét!

A minthogy némi részben el is ismertétek rólunk, hogy dicsekvéstek vagyunk, a miképen ti is nékünk az Úr Jézus napján.