Bibliai versek erről: Morning Devotion

Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!

Korán hallasd velem kegyelmedet, mert bízom benned! Mutasd meg nékem az útat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet!

És hogy álljanak az Úrnak tiszteletére és dícséretére, úgy reggel, mint este;

Reggel azt mondod: Bárcsak estve volna! estve pedig azt mondod: Bárcsak reggel volna! – a te szívednek rettegései miatt, a melylyel rettegsz, és a te szemeidnek látása miatt, a melyet látsz.

Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!

Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?

Kora reggel pedig, még szürkületkor, fölkelvén, kiméne, és elméne egy puszta helyre és ott imádkozék.

Megtudhatják-é a sötétségben a te csodáidat, és igazságodat a feledékenység földén?

Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.

Reggel pedig meglátjátok az Úr dicsőségét; mert meghallotta a ti zúgolódástokat az Úr ellen. De mik vagyunk mi, hogy mi ellenünk zúgolódtok?

Napkelettől fogva napnyugotig dicsértessék az Úr neve!

Szemeim megelőzik az éjjeli őrséget, hogy a te beszédedről gondolkodjam.

Ábrahám pedig reggel arra a helyre indúla, a hol az Úr színe előtt állott vala.

És kora reggel hozzá megy vala az egész nép, hogy őt hallgassa a templomban.

Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.

És korán reggel, a hétnek első napján a sírbolthoz menének napfelköltekor.

Kész az én szívem, oh Isten, kész az én szívem; hadd énekeljek és zengedezzek!

Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.

És monda nékik: Mit alusztok? Keljetek fel és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.

Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!

Éjfélkor felkelek, hogy hálát adjak néked, igazságod ítéleteiért.

Uram, könyörülj rajtunk! Téged várunk; légy karjuk reggelenként, és szabadítónk a szorongatásnak idején!

Azért kelj fel korán reggel uradnak szolgáival együtt, a kik veled eljövének; keljetek fel korán reggel, mihelyt megvirrad, és menjetek el.

A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhéből leszen ifjaidnak harmatja.

Hiába néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret ennetek! Szerelmesének álmában ád eleget.

Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt.

Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet.

Én igazságban nézem a te orczádat, megelégszem a te ábrázatoddal, midőn felserkenek.

Örvény örvényt hív elő zuhatagjaid hangjára; minden vízáradásod és hullámod összecsap fölöttem!

Mit cselekedjem veled Efraim? Mit cselekedjem veled Júda? Hiszen szeretetetek olyan, mint a reggeli felhő és mint a korán múló harmat.

Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!

Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal.

Az Úr Isten bölcs nyelvet adott én nékem, hogy tudjam erősítni a megfáradtat beszéddel, fölserkenti minden reggel, fölserkenti fülemet, hogy hallgassak, miként a tanítványok.

A te kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megőrizhessem a te szádnak bizonyságait.

És lőn az Úr beszéde én hozzám reggel, mondván:

A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek.

Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.

Mert kérve kértem a ti atyáitokat, a mikor felhoztam őket Égyiptom földéről, mind e napig, szünetlenül kérvén és mondván: Halljátok meg az én szómat!

Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi időnkben.

Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél.