Bibliai versek erről: Natural Phenomena

De nem a lelki az első, hanem az érzéki, azután a lelki.

Felemeli a felhőket a földnek széléről; villámlást készít, hogy eső legyen, s szelet hoz elő tárházaiból.

Szavára víz-zúgás támad az égben, és felhők emelkednek fel a föld határairól; villámlásokat készít az esőnek, és kihozza a szelet az ő rejtekhelyéből.

Egy szavával vizek zúgását szerez az égben, és felhőket visz fel a föld határairól, villámokat készít az esőhöz, és kihozza a szelet az ő tárházaiból.

Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:

Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.

Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképen ítéltetnek meg.

És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.

Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az ő műve.

Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy a mi látható, a láthatatlanból állott elő.

Nézek a hegyekre is, ímé reszketnek; és a halmokra, de mind ingadoznak!

Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az ő villáma.

Mikor a sűrű fellegek megtelnek, esőt adnak a földre; és ha leesik a fa délre vagy északra, a mely helyre leesik a fa, ott marad.

Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?

A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.

És a tenger a nagy szél fúvása miatt háborog vala.

És csodajeleket mutatok az égen és a földön; vért, tüzet és füstoszlopokat.

Ennekutánna míg a föld lészen, vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nap és éjszaka meg nem szünnek.

Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:

És minden felé nagy földindulások lesznek, és éhségek és döghalálok; és rettegtetések és nagy jelek lesznek az égből.

Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.

A milyen ama földi, olyanok a földiek is; és a milyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is.

És vannak mennyei testek és földi testek; de más a mennyeiek dicsősége, más a földieké.

És tészek csudákat az égben odafenn, és jeleket a földön idelenn, vért, tüzet és füstnek gőzölgését.

És lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban; és a földön pogányok szorongása a kétség miatt, mikor a tenger és a hab zúgni fog,

Mert mint leszáll az eső és a hó az égből, és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi azt, és magot ád a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek:

A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.

Azonban pára szállott vala fel a földről, és megnedvesíté a föld egész színét.

Az emberek pedig elcsodálkozának, mondván: Kicsoda ez, hogy mind a szelek, mind a tenger engednek néki.

Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregök.

Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek.

Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.

Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.

És monda: Jőjj ki és állj meg ezen a hegyen, az Úr előtt. És ímé ott az Úr volt elmenendő. És az Úr előtt megyen vala nagy erős szél, a mely a hegyeket megszaggatta és meghasogatta a kősziklákat az Úr előtt; de az Úr nem vala abban a szélben. És a szél után földindulás lett; de az Úr nem volt a földindulásban sem.

A felhők vizet ömlesztének; megzendülének a fellegek, és a te nyílaid széllyel futkostanak.

Utána hang zendül, az ő fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.

Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet.

Tűz és jégeső, hó és köd, szélvihar, a melyek az ő rendelését cselekszik;

A seregek Urától látogattatik meg, mennydörgéssel, földindulással, nagy zúgással, forgószéllel, viharral és emésztő tűzi lánggal;

Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.