Bibliai versek erről: Pitch

Mikor pedig mi mindnyájan leestünk a földre, hallék szózatot, mely én hozzám szól és ezt mondja vala zsidó nyelven: Saul, Saul, mit kergetsz engem? Nehéz néked az ösztön ellen rúgódoznod.

Dávid pedig és az egész Izráel tánczolnak vala az Isten előtt teljes erővel, énekekkel, cziterákkal, hegedűkkel, dobokkal, czimbalmokkal és kürtökkel.

Énekeljetek néki új éneket, lantoljatok lelkesen, harsogón.

Vígan énekelj az Úrnak te egész föld; harsanjatok fel, örvendezzetek és zengedezzetek!

Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.

És monda Saul az ő szolgáinak: Keressetek tehát számomra olyan embert, a ki jól tud hárfázni, és hozzátok el hozzám.

És leesém a földre, és hallék szót, mely monda nékem: Saul, Saul, mit kergetsz engem?

Hozzatok ide egy énekest. És mikor énekelt előtte az éneklő, az Úrnak keze lőn ő rajta.

Örvendezzetek Istennek, a mi erősségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének!

Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén.

És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.

Isten! Új éneket éneklek néked; tízhúrú hangszerrel zengedezlek téged;

Az pedig felele: Nem diadalmasoknak, sem meggyőzetteknek kiáltása ez, éneklés hangját hallom én.

Dicsérjétek őt hangos czimbalommal, dicsérjétek őt harsogó czimbalommal.

És monda Dávid a Léviták fejedelmeinek, hogy állítsanak az ő atyjokfiai közül éneklőket, éneklőszerszámokkal, lantokkal, cziterákkal és czimbalmokkal, hogy énekeljenek felemelt szóval, nagy örömmel.

És mikor hallotta e beszédeket, az Úrnak lelke Saulra szálla, és az ő haragja nagyon felgerjede.

És ő leesvén a földre, halla szózatot, mely ezt mondja vala néki: Saul, Saul, mit kergetsz engem?

És elindulának Hór-Hagidgádból, és tábort ütének Jotbathában.

Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom.

Zengedezzetek az Úrnak hárfával, hárfával és hangos énekléssel;

Dicsérjétek őt kürt-zengéssel; dicsérjétek őt hárfán és cziterán;

És ímé, te olyan vagy nékik, mint valamely szerelmeskedő ének, szép hangú, s mint valamely jó hegedűs; csak hallják beszédidet, de nem cselekszik azokat.

És Jézus a főember házához érvén, látván a sípolókat és a tolongó sokaságot,

Énekeljetek az Úrnak új éneket; énekelj az Úrnak te egész föld!

És mondá: Ez az istentelenség. És veté ezt a mérő-edény közepébe, a darab ónt pedig veté annak szájára.

Dicsérjétek az Urat cziterával; tízhúrú hárfával zengjetek néki.

És miután Sámuel meghallgatta a népnek minden szavát, megmondta azokat az Úrnak.

És lőn kiáltás a mennyezeten felül, a mely vala fejök felett, és ők megállván, leeresztik vala szárnyaikat.

Csinálj magadnak bárkát gófer fából, rekesztékeket csinálj a bárkában, és szurkozd meg belől és kivűl szurokkal.

A tíz talpat és a talpakra való tíz mosdómedenczét;

És monda az Úr Sámuelnek: Ímé én oly dolgot cselekszem Izráelben, melyet valakik hallanak, mind a két fülök megcsendül bele.

Miképen kergethetne egy ezeret, és kettő hogyan űzhetne tízezeret, ha az ő Kősziklájok el nem adja őket, és ha az Úr kézbe nem adja őket?!

Mérték szerint ítélted őt, midőn elvetetted! Reájok fútt kemény lehelletével a keleti szél napján.

És megszüntetem éneklésed hangosságát, és cziteráid zengése nem hallatik többé.

Felette nagy hiábavalóságok, azt mondja a prédikátor, mindezek hiábavalóságok!

Dávid pedig és az egész Izráel népe örvendeznek vala az Úr előtt, jegenyefából való minden szerszámokkal, hegedűkkel, lantokkal, dobokkal, sípokkal és czimbalmokkal.

Éneklők: Hémán, Asáf és Etán, réz czimbalmokkal, hogy zengedezzenek;

Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.

És a kürt szava mindinkább erősödik vala; Mózes beszél vala és az Isten felel vala néki hangosan.

Az Úrnak lelke szólott én bennem, és az ő beszéde az én nyelvem által.