Bibliai versek erről: Sea shore

És a tenger vidéke legelőkké, pásztorok tanyáivá és juhoknak aklaivá lészen.

Nem féltek-é engem? ezt mondja az Úr. Az én orczám előtt nem remegtek-é? Hiszen én rendeltem a fövenyet a tenger határának örök korlátul, a melyet át nem hághat, és ha megrázkódtatják is habjai, de nem bírnak vele, és ha megháborodnak, sem hághatnak át rajta.

A kié a tenger, és ő alkotta is azt, és a szárazföldet is az ő kezei formálták.

Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.

És ismét kiméne a tenger mellé; és az egész sokaság megy vala ő hozzá, és ő tanítja vala őket.

Mikor pedig estveledék, lemenének az ő tanítványai a tengerhez,

Pirulj Sidon, mert szól a tenger és a tenger erőssége, mondván: Nem vajudtam, nem is szültem, és nem tápláltam ifjakat, és nem neveltem szűzeket.

Harsogjon a tenger és minden benne való, a világ és a kik lakoznak benne.

A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.

Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged.

A tenger látá őt és elfutamodék; a Jordán hátrafordula.

És a tenger a nagy szél fúvása miatt háborog vala.

A napnyugati határ pedig a nagy tenger és melléke. Ez Júda fiainak határa köröskörül az ő házoknépe szerint.

És a síkságot és határul a Jordánt, a Kinnerettől a Síkság tengeréig, a Sóstengerig, a mely a Piszga-hegy lába alatt van napkelet felől.

A tengert pedig helyhezteté jobbkéz felől napkeletre, délnek ellenébe.

Énekeljetek az Úrnak új éneket, és dicséretét a földnek határairól, ti, a tenger hajósai és teljessége, a szigetek és azoknak lakói.

Mennydörgésed zúgott a forgószélben; villámlásaid megvilágosították a mindenséget; megrázkódott és megindult a föld.

És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.

Mikor pedig immár reggeledék, megálla Jézus a parton; a tanítványok azonban nem ismerék meg, hogy Jézus van ott.

És a nyugoti oldal: a nagy-tenger, ama határtól fogva addig, a hol egyenesen Hamátba menni: ez a nyugoti oldal.

Majd lemegy a tenger felé a Jafleteus határának, az alsó Bethoronnak határáig és Gézerig, a szélei pedig a tengernél vannak.

Így szól az Úr, a ki a tengeren utat csinál, és a hatalmas vizeken ösvényt,

Összegyűjti a tenger vizeit, mintegy tömlőbe; tárházakba rakja a hullámokat.

Mert ő alapította azt a tengereken, és a folyókon megerősítette.

A ki hegyeket épít erejével, körül van övezve hatalommal;

Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék:

Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.

Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.

És ismét kezde tanítani a tenger mellett. És nagy sokaság gyűle ő hozzá, úgy hogy ő a hajóba lépvén, a tengeren ül vala, az egész sokaság pedig a tenger mellett a földön vala.

Mondák azután néki: Mit cselekedjünk veled, hogy a tenger megcsendesedjék ellenünk? Mert a tenger háborgása növekedék.

Azután hajoljon le a határ a Jordán felé, a vége pedig a Sós tenger legyen. Ez legyen a ti földetek az ő határai szerint köröskörül.

Lovaiddal megtaposod a tengert, a nagy vizek hullámait.

Aztán ismét kimenvén Tírus és Sídon határaiból, a galileai tengerhez méne, a Tízváros határain át.

A napnyugoti határotok pedig legyen néktek a nagy tenger; ez legyen néktek a napnyugoti határotok.

Hálók kivető helye lesz a tenger közepén, mert én szólottam, ezt mondja az Úr Isten, s legyen a nemzetek ragadománya.

Ők felemelik szavokat, ujjongnak, az Úr nagyságáért rivalgnak a tenger felől.

És felkelvén megdorgálá a szelet, és monda a tengernek: Hallgass, némulj el! És elállt a szél, és lőn nagy csendesség.

Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei olyanok lettek, mint az Isten czédrusfái.

Örüljenek az egek és örvendezzen a föld; harsogjon a tenger és minden benne való!

Az éjszaka negyedik részében pedig hozzájuk méne Jézus, a tengeren járván.