Bibliai versek erről: City

És sok nép megy át e városon, és ezt mondják egymásnak: Miért mívelte az Úr ezt e nagy várossal?

Mert várja vala az alapokkal bíró várost, melynek építője és alkotója az Isten.

Dicsőséges dolgokat beszélnek felőled, te Istennek városa! Szela.

Kibczaimot és annak legelőjét, Béth-Horont és annak legelőjét: négy várost.

Valának ezek a városok a tulajdonképeni város és körülöttök azoknak legelői. Így vala ez mind e városoknál.

És az ötezer sing, mely a szélességben megmaradt a huszonötezernek mentén, közhely a város számára, mint lakóhely és tágasság, és legyen a város annak a közepében.

És mikor közeledett, látván a várost, síra azon.

Mennek vala azért mindenek, hogy beirattassanak, kiki a maga városába.

Mint lett paráznává a hív város! teljes vala jogossággal, igazság lakozott benne, és most gyilkosok!

Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem a jövendőt keressük.

Mert meghorgasztá a magasban lakozókat: a magas várost, megalázá azt, megalázá azt a földig, és a porba dobta azt;

Ama napon ez éneket énekelik Júda földén: Erős városunk van nékünk, szabadítását adta kőfal és bástya gyanánt!

Így szól az Úr Isten: Ez Jeruzsálem, a pogányok közibe helyheztettem őt, és körülte a tartományokat.

És Jokmeámot és annak legelőit, Bethoront és annak legelőit.

Most azért gyűjtsd egybe a népnek maradékát, és szállj táborba a város ellen, foglald el azt, nehogy valamiképen, ha én foglalnám el, róla neveztessék az én nevem.

Miért is nem marad ki a dicsőséges város, az én örömömnek városa?

Hogy legyenek nékik a városok lakóhelyekül, a legelők pedig legyenek az ő barmaiknak, jószágaiknak és mindenféle állatjoknak.

Ímé eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és felépíttetik a város az Úrnak a Hanániel tornyától fogva a szeglet kapujáig.

És rendele bírákat azon a földön, Júdának minden erős városaiba, városonként.

Ha megharsan a kürt a városban, nem riad-é meg a nép? Vajjon lehet-é baj a városban, a mit nem az Úr szerezne?

Mert a városból kőrakást csináltál, az erős városból romot, az idegenek palotáját olyanná tetted, hogy nincs többé város; soha örökké meg nem épül.

Ezt mondja az Úr Isten: Azon a napon, melyen megtisztítlak titeket minden vétketektől, azt cselekszem, hogy lakják a városokat, és a romok megépíttetnek.

És adok néked oly birákat, mint régen, és oly tanácsosokat, mint kezdetben, s ekkor azt mondják te néked: ez igaz város, ez hív város.

Sokakat öltetek meg ebben a városban, és utczáit megtöltöttétek megölettekkel.

Bevevé mindazáltal Dávid a Sion várát, és az immár a Dávid városa.

Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.

Köröskörül tizennyolcezer sing; és a város neve ama naptól fogva: Ott lakik az Úr!

Rommá lőn az álnokság városa, bezároltatott minden ház, senki be nem mehet!

A Kóráh fiainak zsoltáréneke.

Hesbont és annak legelőit; Jaázert és annak legelőit.

Mérjetek azért a városon kivül, napkelet felől két ezer singet, dél felől is kétezer singet, napnyugot felől kétezer singet, és észak felől kétezer singet; és a város legyen középben. Ez legyen számukra a városok legelője.

Azután lakék Dávid a várban, azért nevezék azt Dávid városának.

Asánt és annak legelőit, és Béth-Semest és annak legelőit.

Mert én veled vagyok és senki sem támad reád, hogy néked ártson; mert nékem sok népem van ebben a városban.

És te, embernek fia, ítélni akarsz? meg akarod-é ítélni a vérontó várost? add tudtára minden útálatosságait,

Még a port is, a mely reánk ragadt a ti várostokból, itt köztetek letöröljük; mindazáltal ez legyen tudtotokra, hogy az Isten országa elközelített hozzátok.

Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.

Adának tehát az Izráel fiai a Lévitáknak városokat, azoknak legelőivel együtt.

És Reszent Ninivé között és Kaláh között: ez az a nagy város.

Ímé, a víg város, a bátorságban lakozó, a mely ezt mondja vala szívében: Én vagyok és nincs kívülem más! milyen pusztasággá lőn, vadak tanyájává, a ki átmegy rajta, mind süvöltöz és csapkodja kezét.