Bibliai versek erről: Cud

A hörcsököt, mert kérődző ugyan, de nem hasadt a körme; tisztátalan ez néktek.

Mindazt, a minek hasadt a körme, és egészen ketté hasadt körme van, és kérődző a barmok közt, megehetitek.

És mindazt az állatot, a melynek hasadt a körme és egészen ketté hasadt körme van, és kérődző az állatok között, megehetitek.

De a kérődzők és hasadt körműek közül ne egyétek meg ezeket: a tevét, a nyulat és hörcsököt, mert kérődznek ugyan, de körmük nem hasadt; tisztátalanok legyenek ezek néktek.

De a kérődzők és a hasadt körműek közül ne egyétek meg ezeket: A tevét, mert az kérődző ugyan, de nincs hasadt körme; tisztátalan ez néktek.

Minden barom, a melynek hasadt a körme, de nincs egészen ketté hasadva, és nem kérődzik, tisztátalan legyen néktek; valaki illeti azt, tisztátalan legyen.

A te barmodnak is és a vadnak, a mely a te földeden van, legyen annak minden termése eledelül.

És a disznót, mert hasadt ugyan a körme, de nem kérődzik; tisztátalan legyen ez néktek. Ezeknek húsából ne egyetek, holttestöket se illessétek.

Vala pedig ott a hegynél egy nagy disznónyáj, a mely legel vala.

A nyulat, mert kérődző ugyan, de nem hasadt a körme; tisztátalan ez néktek.

És a juhok a vesszők előtt foganának és ellenek vala csíkos lábúakat, pettyegetetteket és tarkákat.

Mert füvet teremnek számára a hegyek, és a mező minden vadja ott játszadozik.

A tuloknak pedig bőrét és minden húsát, fejével és lábszáraival együtt, bélit és ganéját,

Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;

Teremté tehát Isten a szárazföldi vadakat nemök szerint, a barmokat nemök szerint, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokat nemök szerint. És látá Isten, hogy jó.

Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.

A tulkot pedig, azaz annak bőrét, húsát és ganéját megégeté tűzzel a táboron kivül, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.

Minden állat, a mely a négylábúak között a talpán jár, tisztátalan legyen néktek; mindaz, a ki azoknak holttestét illeti, tisztátalan legyen estvéig.

A tehén és medve legelnek, és együtt feküsznek fiaik, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik;

Tehenek vaját, és juhok tejét bárányok kövérjével, básáni kosokat és bakkecskéket a buza java kövérjével; és szőlő vérét, bort ittál.

Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.

Az ökörből és a kosból való kövérségeket pedig, a farkat, a béltakarót, a veséket és a máj hártyáját;

Elhullnak a bivalyok is velök, és a tulkok a bikákkal, és megrészegedik földük vértől, és poruk borítva lesz kövérrel.

S ímé azok után más hét tehén jő vala ki, nagyon ösztövérek, rútak és hitványak; egész Égyiptom földén nem láttam azokhoz hitványságra hasonlókat.

És ímé a folyóvízből hét szép és kövér tehén jő vala ki, és legel vala a nádasban.

De tehenet és juhot, azt és annak fiát ne öljétek meg egy napon.

Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.

Miért rontottad el annak gyepűit, hogy szaggathassa minden járókelő?

És mondá nékem: Nézd, marhaganéjt engedek néked emberi tőzeg helyett, hogy annál süsd meg a te kenyeredet.

Ezeknek húsából ne egyetek, és holttestöket se illessétek; tisztátalanok ezek néktek.

A kik elefántcsont pamlagon hevernek, és az ő nyoszolyáikban elnyújtózkodnak, és a nyáj legjavából és a kihízlalt borjakból lakmároznak;

És minekutána kimentek az ördögök az emberből, bemenének a disznókba; és a disznónyáj a meredekről a tóba rohana, és megfullada.

Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.

Átkozott lesz a te méhednek gyümölcse és a te földednek gyümölcse, a te teheneidnek fajzása és a te juhaidnak ellése.

Melyben valának mindenféle földi négylábú állatok, vadak, csúszómászó állatok és égi madarak.

És táborba szálltak ellenök, és pusztították a földnek termését egész addig, a merre Gázába járnak, és nem hagytak élésre valót Izráelben, sem juhot, sem ökröt, sem szamarat.

A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.

És fölnevele egyet kölykei közül; fiatal oroszlánná lőn, és megtanula ragadományt ragadozni, embereket evett.

És ímé a folyóvízből hét kövér és szép tehén jő vala ki, és legel vala a nádasban.

Füvet is adok a te meződre a te barmaidnak; te pedig eszel és megelégszel.