Bibliai versek erről: Evening

Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.

Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilencz órakorig.

Mikor pedig hat óra lőn, sötétség támada az egész földön kilencz óráig.

Éjfélkor felkelek, hogy hálát adjak néked, igazságod ítéleteiért.

Hat órától kezdve pedig sötétség lőn mind az egész földön, kilencz óráig.

Reggel azt mondod: Bárcsak estve volna! estve pedig azt mondod: Bárcsak reggel volna! – a te szívednek rettegései miatt, a melylyel rettegsz, és a te szemeidnek látása miatt, a melyet látsz.

Szemeim megelőzik az éjjeli őrséget, hogy a te beszédedről gondolkodjam.

És a nap feltámad, és elnyugszik a nap; és az ő helyére siet, a hol ő ismét feltámad.

Készüljetek hadba ellene; keljetek fel, és menjünk fel délben! Jaj nékünk, mert hanyatlik már a nap, mert hosszabbodnak az esteli árnyékok!

Szólt a vigyázó: Eljött a reggel, az éjszaka is; ha kérdeni akartok, kérdjetek, forduljatok vissza és jertek el!

Mikor pedig este lőn, oda méne a tizenkettővel.

Azért éjszaka száll rátok, hogy ne lássatok, és sötétség jő rátok, hogy ne jövendölhessetek, és a nap lemegy a próféták felett, és elsötétül rajtok a nappal.

Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.

És mikor eljő az estve, mossa meg magát vízzel, és a nap lementével menjen be a táborba.

A ki lecsillapítja a tengerek zúgását, habjaik zúgását, és a népek háborgását.

Estvének idején rémülés száll reájok és minekelőtte megvirrad, nem lesznek: ez jutalmok pusztítóinknak és sorsok rablóinknak!

És mikor beestveledék, kiméne a városból.

Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.

Mikor pedig a harmat leszáll vala a táborra éjjel, a manna is mindjárt leszáll vala arra.)

A nap és hold elsötétednek; a csillagok bevonják fényöket;

Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.

Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett; vessük el azért a sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság fegyvereit.

És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla ő reá.

Örvény örvényt hív elő zuhatagjaid hangjára; minden vízáradásod és hullámod összecsap fölöttem!

Az az éjszaka! Sűrű sötétség fogja be azt; ne soroztassék az az esztendőnek napjaihoz, ne számláltassék a hónapokhoz.

Mikor pedig a dél elmúlt, prófétálni kezdtek egész az esteli áldozatig; de akkor sem lett se szó, se felelet, se meghallgattatás.

Ő pedig felelvén, monda nékik: Mikor estveledik, azt mondjátok: Szép idő lesz; mert veres az ég.

Az pedig, mihelyt a falatot elvevé, azonnal kiméne: vala pedig éjszaka.

Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.

Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;

Napkelettől fogva napnyugotig dicsértessék az Úr neve!

Éjfélkor pedig kiáltás lőn: Ímhol jő a vőlegény! Jőjjetek elébe!

És kiméne Izsák este felé elmélkedni a mezőre, és felemelé szemeit és látá, hogy ímé tevék jőnek.

Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!

A holdat és csillagokat, hogy uralkodjanak éjszaka; mert örökkévaló az ő kegyelme.

És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap.

Szívem utánad vágyott éjszaka, az én lelkem is bensőmben Téged keresett, mivel ha ítéleteid megjelennek a földön, igazságot tanulnak a földnek lakosai.

Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat.

És kikiálták napnyugotkor a táborban, mondván: Minden ember menjen haza a maga városába és földjébe!

Reggel virágzik és sarjad, és estvére elhervad és megszárad.