Bibliai versek erről: Heat

Olyan ez, mint egy vőlegény, a ki az ő ágyasházából jön ki; örvend, mint egy hős, hogy futhatja a pályát.

Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?

Mert a mi Istenünk megemésztő tűz.

Ímé, olyanok lettek, mint a polyva, tűz emészté meg őket, nem mentik meg életöket a lángból, még szén sem marad belőlök melegülésre, sem körülülhető parázs!

Az Úr napja pedig úgy jő majd el, mint éjjeli tolvaj, a mikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek.

Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?

Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.

Mikor átmelegülnek, elapadnak, a hőség miatt fenékig száradnak.

És szétmállanak alatta a hegyek, a völgyek pedig szétszakadoznak, mint a viasz a tűz előtt, mint a meredekről leszakadó vizek.

A seregek Urától látogattatik meg, mennydörgéssel, földindulással, nagy zúgással, forgószéllel, viharral és emésztő tűzi lánggal;

Ezért ontá ki reá búsulásának haragját és a had erejét; körülte lángolt az, de ő nem értett; és égett benne, de nem tért eszére!

Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén.

És változnak patakjai szurokká, és pora kénkővé, és lészen földe égő szurokká.

A kik várjátok és sóvárogjátok az Isten napjának eljövetelét, a melyért az egek tűzbe borulva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak!

A mint megolvad az ezüst a kemencze közepében, úgy olvadtok meg ő benne, és megtudjátok, hogy én, az Úr öntöttem ki haragomat reátok.

Mint hévséget száraz földön, megalázod az idegeneknek háborgását, mint a hévség sűrű felleg miatt, megszünt a pogányoknak éneke.

És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.

Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.

A mint egybe szoktak gyűjteni ezüstöt és rezet és vasat és ólmot és ónt a kemencze közepébe, hogy tüzet gerjeszszenek rá a megolvasztásra; így gyűjtelek egybe búsulásomban és haragomban, és bevetlek s megolvasztlak titeket.

Megtalálja kezed minden ellenségedet; jobbod megtalálja gyűlölőidet.

Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?

A hegyek reszketnek előtte, és a halmok szétmállanak. Tekintetétől megrendül a föld, és a világ, és minden, a mi rajta él.

Lehellete meggyujtja a holt szenet, és a szájából láng lövel elő.

Én Istenem! Tedd őket olyanokká, a milyen a porfelhő, és a milyen a polyva a szél előtt;

Felkél az Isten, elszélednek ellenségei; és elfutnak előle az ő gyűlölői.

Mert ezt mondá az Úr nékem: Nyugodtan nézem sátoromból verőfényes melegnél, harmatozó felhőnél aratás hévségében.

Hálókat hullat a gonoszokra; tűz, kénkő és égető szél az ő osztályrészök!

És egybegyűjtelek titeket, és rátok fúvom búsulásom tüzét, hogy benne megolvadjatok.

Azért jöttem, hogy e világra tüzet bocsássak: és mit akarok, ha az immár meggerjedett?

Tűz és jégeső, hó és köd, szélvihar, a melyek az ő rendelését cselekszik;

Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;

És megzendíti az Úr dicsőséges szavát, karjának lesujtását megmutatja megbúsult haragjában és emésztő tűz lángjában, vízáradással, zivatarral és jégeső kövével.

A hegyek, mint a viasz megolvadnak az Úr előtt, az egész földnek Ura előtt.

Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.

Ennekutánna míg a föld lészen, vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nap és éjszaka meg nem szünnek.

Mert ímé, eljön a nap, lángoló, mint a sütő-kemencze, és olyanná lesz minden kevély és minden gonosztevő, mint a pozdorja, és megégeti őket az eljövendő nap, azt mondja a Seregeknek Ura, a mely nem hagy rajtok gyökeret, sem ágat.

És tekinte Sodoma és Gomora felé, és az egész környék földje felé; és látá, és ímé felszálla a földnek füstje, mint a kemencze füstje.

Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülőket.

Megver téged az Úr szárazbetegséggel hidegleléssel, gyulasztó és izzasztó betegséggel, aszálylyal, szárazsággal és ragyával; és üldöznek téged, mígnem elveszesz.

Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az ő villáma.