Bibliai versek erről: Hope in Uncertainty

Áldott az a férfi, a ki az Úrban bízik, és a kinek bizodalma az Úr;

Mert reménységben tartattunk meg; a reménység pedig, ha láttatik, nem reménység; mert a mit lát valaki, miért reményli is azt?

A reménységnek Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hivésben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szent Lélek ereje által.

Mindenütt nyomorgattatunk, de meg nem szoríttatunk; kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe;

Tudván, hogy a miképen társaink vagytok a szenvedésben, azonképen a vígasztalásban is.

Mert mi a Lélek által, hitből várjuk az igazság reménységét.

Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben.

Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál.

A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.

Mikor ezekről emlékezem, megkeseredem lelkemben; mert nagy csoportban vonultam ezelőtt és ujjongó örömmel és hálaadással vezettem őket, az ünneplő sokaságot, az Isten házáig.

Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat.

Mely lelkünknek mintegy bátorságos és erős horgonya és beljebb hatol a kárpítnál,

Kívánjuk pedig, hogy közületek kiki ugyanazon buzgóságot tanusítsa a reménységnek bizonyossága iránt mindvégiglen.

Semmi rossz hírtől nem fél; szíve erős, az Úrban bizakodó.

Örülök, hogy mindenképen bízhatom bennetek.

Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.

Hogy két változhatatlan tény által, melyekre nézve lehetetlen, hogy az Isten hazudjon, erős vígasztalásunk legyen minékünk, mint a kik oda menekültünk, hogy megragadjuk az előttünk levő reménységet,

Ne légy nékem rettentésemre: reménységem vagy te a háborúság napján!

Reménységem lévén az Istenben, hogy a mit ezek maguk is várnak, lesz feltámadásuk a halottaknak, mind igazaknak, mind hamisaknak.

Nem bizodalmad-é a te istenfélelmed, s nem reménységed-é utaidnak becsületessége?

A kik ő általa hisztek Istenben, a ki feltámasztotta őt a halálból és dicsőséget adott néki; hogy a ti hitetek reménység is legyen Istenben.

Miért csüggedsz el lelkem, miért nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én néki, az én szabadítómnak és Istenemnek.

Mert a melyek régen megirattak, a mi tanulságunkra irattak meg: hogy békességes tűrés által és az írásoknak vígasztalása által reménységünk legyen.

Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.

Krisztus ellenben mint Fiú a maga háza felett, a kinek háza mi vagyunk, ha a bizodalmat és a reménységnek dicsekedését mind végig erősen megtartjuk.

Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez.

A mennyekben néktek eltett reménységért, a melyet már előbb hallottatok az igazság beszédében, mely az evangyéliom:

A kik téged félnek, látnak engem és örvendeznek, mivel a te igédben van az én reménységem.

Mert nem tudja azt, a mi következik; mert ki mondja meg néki, mimódon lesz az?

Hátha még azt mondod: Te nem látod őt; az ügy előtte van és te reá vársz!

Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.

Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.

Mintha zúzódás volna csontjaimban, mikor gyaláznak engem az én szorongatóim, naponként ezt mondván nékem: Hol van a te Istened?

Ezáltal megvígasztalódtunk reátok nézve, atyámfiai, minden mi szorongattatásunk és szükségünk mellett is, a ti hitetek által:

Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.

A ki által van a menetelünk is hitben ahhoz a kegyelemhez, a melyben állunk; és dicsekedünk az Isten dicsőségének reménységében.

Jó az Úr, erősség a szorongatás idején, és ő ismeri a benne bízókat.

Ha pedig, a mit nem látunk, azt reméljük, békességes tűréssel várjuk.

Leszáll az majd a sír üregébe, velem együtt nyugoszik a porban.

Mi azonban, a kik nappaliak vagyunk, legyünk éberek, felöltözvén a hitnek és szeretetnek mellvasába, és sisak gyanánt az üdvösségnek reménységébe.