Bibliai versek erről: Lip

Vesd el tőled a száj hamisságát, és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól.

Az én ajakim nem szólnak álnokságot, és az én nyelvem nem mond csalárdságot!

A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.

Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.

Tégy Uram závárt az én szájamra; őriztessed az én ajkaim nyílását!

Mert kezeitek bemocskolvák vérrel, és ujjaitok vétekkel, ajkaitok hazugságot szólnak, nyelvetek gonoszt suttog.

Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét.

A kik gonoszt gondolnak szívökben, és minden nap háborút kezdenek.

A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.

Uram, ne szégyenüljek meg, mivelhogy hívlak téged; a gonoszok szégyenüljenek meg és pusztuljanak a Seolba.

Ne öld meg őket, hogy népem meg ne felejtkezzék; bujdosókká tedd őket a te hatalmaddal, és alázd meg őket Uram, mi paizsunk!

És illeté számat azzal, és mondá: Ímé ez illeté ajkaidat, és hamisságod eltávozott, és bűnöd elfedeztetett.

A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg őt,

Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.

Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedő ajakkal kettős szívből szólnak.

Mózes pedig monda az Úr előtt: Ímé én nehéz ajakú vagyok, hogy hallgatna reám a Faraó?

Nyitott sír az ő torkuk; nyelvökkel álnokságot szólnak; áspis kígyó mérge van ajkaik alatt.

A ki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.

Megteremtem ajkaikon a hálának gyümölcsét. Békesség, békesség a messze és közel valóknak, így szól az Úr; én meggyógyítom őt!

Vágja ki az Úr mind a hizelkedő ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.

Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.

Az ő orczája hasonlatos a drága füveknek táblájához, a melyek illatos plántákat nevelnek; az ő ajkai liliomok, melyekről csepegő mirha foly.

Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be.

Uram, vezess engem a te igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd előttem a te útadat!

De a nyelvet az emberek közül senki sem szelidítheti meg; fékezhetetlen gonosz az, halálos méreggel teljes.

A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.

Szája telve átkozódással, csalárdsággal és erőszakossággal; nyelve alatt hamisság és álnokság.

Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.

Feltátották ellenem szájokat, gyalázatosan arczul csapdostak engem, összecsődültek ellenem.

Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.

Az éneklőmesternek Jeduthunnak, Dávid zsoltára.

Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.

Mint a karmazsin czérna, a te ajkaid, és a te beszéded kedves, mint a pomagránátnak darabja, olyan a te vakszemed a te fátyolod alatt.

Ímé keménynyé tettem orczádat, a milyen az ő orczájok, és keménynyé homlokodat, a milyen az ő homlokuk.

Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.

A poklos ember pedig, a kin a fakadék van, megszaggatott ruhában és mezítelen fővel legyen, és a bajuszát fedezze be, és ezt kiáltsa: Tisztátalan, tisztátalan!

Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.

Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.

Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!

A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.