Bibliai versek erről: Summer

És mikor halljátok fúni a déli szelet, ezt mondjátok: Hőség lesz; és úgy lesz.

A fügefáról vegyétek pedig a példát. A mikor ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár.

A fügefáról vegyétek pedig a példát: mikor az ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár:

Míg éjjel-nappal rám nehezedék kezed, életerőm ellankadt, mintegy a nyár hevében. Szela.

Ily dolgot láttatott velem az Úr Isten: Ímé, egy kosár érett gyümölcs.

Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.

Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú.

Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az ő műve.

Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.

Esőt adok néktek idejében, és a föld megadja az ő termését, a mező fája is megtermi gyümölcsét.

Mert ímé a tél elmult, az eső elmult, elment.

Jóllehet nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jóltevőnk volt, adván mennyből esőket és termő időket nékünk, és betöltvén eledellel és örömmel a mi szívünket.

Kérjetek esőt az Úrtól a késői eső idején! Az Úr villámlást szerez, és záporesőt ad nékik, és kinek-kinek füvet a mezőn.

Elmult az aratás, elvégződött a nyár, és mi nem szabadultunk meg!

Nem éheznek, nem szomjúhoznak, nem bántja őket délibáb és a nap; mert a ki rajtok könyörült, vezeti őket, és őket vizek forrásaihoz viszi.

És még szívökben sem mondják: Oh, csak félnők az Urat, a mi Istenünket, a ki esőt, korai és késői záport ad annak idejében; az aratásnak rendelt heteit megőrzi számunkra!

És adok reájok és az én magaslatom környékére áldást, és bocsátom az esőt idejében; áldott esők lesznek.

Mert ezt mondá az Úr nékem: Nyugodtan nézem sátoromból verőfényes melegnél, harmatozó felhőnél aratás hévségében.

Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak.

A mi a te tarló földeden magától terem, le ne arasd, és a mi a te metszetlen szőlődön terem, meg ne szedjed; mert nyugalom esztendeje lesz az a földnek.

Azért vonták meg tőletek az egek a harmatot, vonta meg a föld az ő termését.

Ti nem azt mondjátok-é, hogy még négy hónap és eljő az aratás? Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra.

Ti is, Sionnak fiai! örvendezzetek és vígadjatok az Úrban, a ti Istenetekben; mert megadja néktek az esőt igazság szerint, és korai és kései esőt hullat néktek az első hónapban.

Mert olyanná lesz, mint a víz mellé ültetett fa, a mely a folyó felé bocsátja gyökereit, és nem fél, ha hőség következik, és a levele zöld marad; és a száraz esztendőben nem retteg, sem a gyümölcsözéstől meg nem szűnik.

És lakozik a pusztában jogosság, és igazság fog ülni a termőföldön;

Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.

Mert felkél a nap az ő hévségével, és megszárítja a füvet; és annak virága elhull, és ábrázatának kedvessége elvész: így hervad el a gazdag is az ő útaiban.

Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.

Mikor immár hajtanak, és ezt látjátok, ti magatoktól tudjátok, hogy már közel van a nyár.

És az Úr felhője vala ő rajtok nappal, mikor elindulának a táborból.

És esék az eső a földre negyven nap és negyven éjjel.

És e napon lesz, hogy élő vizek jőnek ki Jeruzsálemből, felerészök a napkeleti tenger felé, felerészök pedig a nyugoti tenger felé, és nyárban és télben is úgy lesz.

Hanem kössenek sarut, de két ruhát ne öltsenek.

A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;

Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?

Mert mint leszáll az eső és a hó az égből, és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi azt, és magot ád a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek:

Azon a napon kimenvén Jézus a házból, leüle a tenger mellett.

Olyan ez, mint egy vőlegény, a ki az ő ágyasházából jön ki; örvend, mint egy hős, hogy futhatja a pályát.

Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak.

Valóban, édes a világosság és jó a mi szemeinkkel néznünk a napot.