Bibliai versek erről: Great Deep

Nem te vagy-é, a ki a tengert megszáraztotta, a nagy mélység vizeit; a ki a tenger fenekét úttá változtatta, hogy átmenjenek a megváltottak?!

Összegyűjti a tenger vizeit, mintegy tömlőbe; tárházakba rakja a hullámokat.

Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.

Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.

Víz nevelte nagygyá, a mélység vizei tették magassá, folyóikkal körüljárták ültetése földjét, s csak folyásaikat bocsáták a mező egyéb fáihoz.

Ily dolgot láttatott velem az Úr Isten: Ímé, tüzet híva elő ítéletre az Úr Isten, és megemészté az a nagy mélységet, és megemészté az országot.

A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.

Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;

Azután a vizek felette igen nagy erőt vevének a földön, és a legmagasabb hegyek is mind elboríttatának, melyek az egész ég alatt valának.

Látnak téged és megrendülnek a hegyek, gátat tör a víz-ár, harsog a hullám, és magasra emeli karjait.

Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.

Istenem! elcsügged bennem az én lelkem; azért emlékezem reád a Jordán és Hermon földjéről, a Miczár hegyéről.

Megváltottad népedet karoddal a Jákób és a József fiait. Szela.

Mind megteszi az Úr, a mit akar: az egekben és a földön, a vizekben és minden mélységben.

És mondá: Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték és meghallgata engem; a Seol torkából sikolték és meghallád az én szómat.

És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.

Orrod lehelletétől feltorlódtak a vizek. És a futó habok fal módjára megálltak; a mélységes vizek megmerevültek a tenger szívében.

És lészen, hogy halászok állanak rajta Éngeditől Énegláimig: varsák kivető helye lészen; nemök szerint lesznek benne a halak, mint a nagy tenger halai, nagy bőséggel.

Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?

Nagy az Úr és igen dicséretes, és az ő nagysága megfoghatatlan.

A holtak közt van az én helyem, mint a megölteknek, a kik koporsóban feküsznek, a kikről többé nem emlékezel, mert elszakasztattak a te kezedtől.

Óh Isten gazdagságának, bölcseségének és tudományának mélysége! Mely igen kikutathatatlanok az ő ítéletei s kinyomozhatatlanok az ő útai!

Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.

Tizenöt singgel nevekedének a vizek feljebb, minekutánna a hegyek elboríttattak vala.

Sőt az Úr, a dicsőséges lesz ott nékünk folyók és széles vizek gyanánt, a melyekbe nem jő evezős hajó, és nehéz gálya rajtok át nem megy.

Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.

Akkor meghiggasztom vizeiket, és folyóikat, olajként folyatom, ezt mondja az Úr Isten,

És a tengert kétfelé választád ő előttök és szárazon menének át a tenger közepén; üldözőiket pedig mélységbe borítád, mint követ nagy vizekbe.

Dicsérjétek az Urat a földről: viziszörnyek és mély vizek ti mind!

Így szól az Úr, a ki a tengeren utat csinál, és a hatalmas vizeken ösvényt,

Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt?

A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi.

Nekünk azonban az Isten kijelentette az ő Lelke által: mert a Lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is.

És teremté Isten a nagy vízi állatokat, és mindazokat a csúszó-mászó állatokat, a melyek nyüzsögnek a vizekben az ő nemök szerint, és mindenféle szárnyas repdesőt az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó.

Ki ezt mondja a mélységnek: Száradj ki! és kiapasztom folyóvizeidet!

És lebocsátván a vízmérő ónt, húsz ölnyinek találák, majd egy kevéssé tovább menvén és ismét lebocsátván a vízmérő ónt, találák tizenöt ölnyinek.

Mennydörgésed zúgott a forgószélben; villámlásaid megvilágosították a mindenséget; megrázkódott és megindult a föld.

Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek műveiben örvendezem.

És kérék őt, hogy ne parancsolja nékik, hogy a mélységbe menjenek.

A vizek pedig áradának és egyre nevekedének a földön, és a bárka jár vala a víz színén.