Bibliai versek erről: Knees

Minden kéz elerőtlenül, és minden térd elolvad, mint a víz.

Erősítsétek a lankadt kezeket, és szilárdítsátok a tántorgó térdeket.

A tántorgót a te beszédeid fentartották, és a reszkető térdeket megerősítetted;

Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké.

Monda néki Simon Péter: Uram, ne csak lábaimat, hanem kezeimet és fejemet is!

És őt jobbkezénél fogva felemelé, és azonnal megerősödének az ő lábai és bokái.

Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.

Aki mikor látá, hogy nem vehet rajta erőt, megilleté csípőjének forgócsontját, és kiméne helyéből Jákób csípőjének forgócsontja a vele való tusakodás közben.

Ezokáért meghajtom térdeimet a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja előtt,

És mikor a sokasághoz értek, egy ember jöve hozzá, térdre esvén ő előtte,

Akkor kivevé József azokat az ő atyjának térdei közül, és leborula arczczal a földre.

Ekkor a király ábrázatja megváltozék, és az ő gondolatai megháboríták őt, és derekának inai megoldódának és az ő térdei egymáshoz verődének.

És ímé, egy kéz illete engem, és felsegített térdeimre és tenyereimre;

És a melyeket a test tisztességtelenebb tagjainak tartunk, azoknak nagyobb tisztességet tulajdonítunk; és a melyek éktelenek bennünk, azok nagyobb ékességben részesülnek;

És mikor ezeket mondotta, térdre esve imádkozék mindazokkal egybe.

Mert meg van írva: Élek én, mond az Úr, mert nékem hajol meg minden térd, és minden nyelv Istent magasztalja.

Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.

És lábaitokkal egyenesen járjatok, hogy a sánta el ne hajoljon, sőt inkább meggyógyuljon.

Az ő szárai márványoszlopok; melyek tiszta arany talpakra fundáltattak; az ő tekinteti, mint a Libánus; tetszetes mint a czédrusfa.

A melyek pedig ékesek bennünk, azoknak nincs erre szükségök. De az Isten szerkeszté egybe a testet, az alábbvalónak nagyobb tisztességet adván,

Mikor pedig Jézushoz érének és látják vala, hogy ő már halott, nem törék meg az ő lábszárait;

Sok baja van az igaznak, de valamennyiből kimenti az Úr.

Megver téged az Úr gonosz kelésekkel a te térdeiden és czombjaidon, a melyekből ki nem gyógyíttathatol, talpadtól fogva a koponyádig.

Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.

Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat:

És Listrában ül vala egy lábaival tehetetlen ember, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta volt, és soha nem járt.

És ő eltávozék tőlök mintegy kőhajításnyira; és térdre esvén, imádkozék,

Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?

Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.

Látván pedig ezt Simon Péter, Jézusnak lábai elé esék, mondván: Eredj el én tőlem, mert én bűnös ember vagyok, Uram!

És nagy sokaság megy vala hozzá, vivén magokkal sántákat, vakokat, némákat, csonkákat és sok egyebeket, és odahelyezék őket a Jézus lábai elé; és meggyógyítá őket,

Ő pedig az ő testének templomáról szól vala.

Bőrrel és hússal ruháztál fel engem, csontokkal és inakkal befedeztél engem.

Az Úr pedig monda néki: Oldozd le sarudat lábaidról; mert a hely, a melyen állasz, szent föld.

Lenyomja, tiporja, és erejétől elesnek az ügyefogyottak.

És ezeket mondván, megmutatá nékik kezeit és lábait.

Álljatok hát elő, körül övezvén derekatokat igazlelkűséggel, és felöltözvén az igazságnak mellvasába,

Lábszárai vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépből valának.

Ha ezt mondaná a láb: mivelhogy nem kéz vagyok, nem vagyok a testből való; avagy nem a testből való-é azért?

Olajjal az én fejemet meg nem kented: ez pedig drága kenettel kené meg az én lábaimat.