Bibliai versek erről: Longing

Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt.

Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.

Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt.

Mint a szarvas kivánkozik a folyóvizekre, úgy kivánkozik az én lelkem hozzád, oh Isten!

Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim!

Feléd terjesztgetem kezeimet; lelkem, mint szomjú föld, úgy eped utánad. Szela.

Meddig haragszol Uram, szüntelen? meddig gerjedez féltő szerelmed, mint a tűz?

Szájamat feltátom és lihegek, mert kivánom a te parancsolataidat.

Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!

A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.

Mert bizonyságom az Isten, mely igen vágyakozom mindnyájatok után a Krisztus Jézus szerelmében.

Azért is sóhajtozunk ebben, óhajtván felöltözni erre a mi mennyei hajlékunkat;

Oh, ha az én kérésem teljesülne, és az Isten megadná, amit reménylek;

A te beszéded kivánása miatt elfogyatkoznak az én szemeim, mondván: mikor vígasztalsz meg engem?

Ímé, kivánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által.

Mi pedig, atyámfiai, a mint elszakasztatánk tőletek egy kevés ideig, arczra, nem szívre nézve, annál buzgóságosabban, nagy kívánsággal igyekeztünk, hogy szemtől-szemben láthassunk titeket.

Féljétek az Urat, ti szentjei! Mert a kik őt félik, nincs fogyatkozásuk.

Uram! vágyódom a te szabadításod után, és a te törvényed nékem gyönyörűségem.

Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!

Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.

Sőt nem megjöttével csupán, hanem azzal a vígasztalással is, a melylyel ti vígasztaltátok meg, hírül hozván nékünk a ti kivánkozástokat, a ti kesergésteket, a ti hozzám való ragaszkodástokat; úgyhogy én mégjobban örvendeztem.

Uram, meddig felejtkezel el rólam végképen? Meddig rejted el orczádat tőlem?

Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem a jövendőt keressük.

Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás hiába mondja: Irígységre kívánkozik a lélek, a mely bennünk lakozik?

Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.

Dávid király pedig felhagyott azzal, hogy Absolon ellen menjen, mert megvigasztalódott Amnon felől, hogy meghalt.

A kik a halált várják, de nem jön az, és szorgalmasabban keresik mint az elrejtett kincset.

Az ő ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela.

Jaj nékem, mert olyanná lettem, mint a letakarított mező, mint a megszedett szőlő: egy enni való gerezd sem maradott; pedig zsengére vágyott a lelkem!

Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.

Mikor érettetek könyörögve ők is vágyakoznak utánatok az Istennek rajtatok való bőséges kegyelme miatt.

Mi is vártunk Téged, ítéleted ösvényén, oh Uram! neved és emlékezeted után vágyott a lélek!

Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú időre?

És te, embernek fia, nyögj! Derekad fájdalmában keserűséggel nyögj szemök láttára.

Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.

Mert megitatom a szomjú lelket, és minden éhező lelket megelégítek.

Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.

Az Úr pedig igazgassa a ti szíveteket az Isten iránt való szeretetre, és Krisztus iránt való állhatatosságra.

Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon.

Nyomorkodjatok és gyászoljatok és sírjatok; a ti nevetéstek gyászra forduljon, és örömötök szomorúságra.